Miért van az,hogy ha segítek az embereknek és néha nekem is kéne segítség akkor jön a mellébeszélés,kifogások?

Azt jelenti, hogy ideje megfontoltabban megválogatni környezetedben lévő személyeket.

Csúnyán fog hangzani, de szükséges szelektálni embereket is.

Adok-kapok elven működnek igazán a kapcsolatok, legyen az családi és barátitól egészen az üzleti, munkahelyi kapcsolatokig.

A szellemi értékektől egészen az anyagiig. (Anyagit értsd pl úgy, hogy van valami amiben pl jó vagy vagy értékesítesz és azokat a másik személy megfizet vagy cserébe ad valamit, pl én készítek isminek táskát, ő cserébe vállalja a termékek befotózását)

Számomra az adok-kapok elv és a kölcsönös alap tisztelet mindennek alapja.

Aki kilóg annak hello szia.

Szorosabb, személyes kapcsolatokban domináns tényezők a személyiségek és azoknak összhangja. Akivel nincsen közös dolgunk, még ha csak 1 hobbi is, azzal nincs dolgom. Nem tartozik az én világomban, megtalálja helyét máshol. Ugyanez igaz rám is és intelligensen is meg lehet beszélni mindezeket. Elküldöm köreimből vagy a másik fél engem vagy egyet értünk és mindkettőnk elfogadja s megy az útjára.

Ez nem magyar emberekre leszűkült "probléma", hanem attól függ ki kiket enged be köreibe s hogyan válogatja meg azon személyeket.

Az pedig teljesen más, ha pl egyik barátom tök őszintén elmondja "ne haragudj, de most egyedül akarok lenni" vagy pihizni stb.

Egyiküket rá kellett szoktatnom, hogy merje megmondani az igazat és ne a kifogásokkal takarózzon, hiszen egy értelmes ember és barát elfogadja és megérti a másik embert.

Ám ha tényleg kell a segítsége bármiben, akárhol van ő jön s mindezt nem hagytam/hagyom csak úgy egyoldalú formában. Ha kell az éjjel közepén is megyek. (Volt rá példa)

Nála azért volt a kifogás halmozás, mert sajnos felszínes emberi kapcsolatai voltak - én rángattam ki belőle.

Persze itt is fontos az, hogy milyen szinten vagy jó emberismerő (nem felszínesen, hanem mélyen).

Azóta jobban is érzi magát, jobb a közérzete is és több igaz mosolyt látok azóta az arcán.

Jómagam évről évre egyre szigorúbb lettem kapcsolatok terén.

Nekem egy feltételem van mindig: időben jelezni pl ha valaki átjön vagy kérdezze meg ráérek-e s nem csak úgy beállít, mert arra úgy csukom be az ajtót mint a huzat, főleg ha munka közepette zavar meg valaki, amire harapok.

Úgy gondolom, hogy ez is egy alapvető tiszteletből fakadó tény.

Mindegyik félnek van saját ideje és a közös megegyezés alapján jelölik ki a szabad időpontokat pl találkozóra, munkára, együttműködésre stb.

Nem tudhatjuk, hogy éppen kinek mi dolga van, zavarjuk-e.

Kizökken a teendőből vagy kellemetlen is az illetőnek.

Az érkezett fél meg haza van küldve vagy pl feleslegesen megy házhoz, mert nincs is otthon az illető - egymás idejének csonkítása, zavarása.

Ám sok embernek ezen alap dolgokat is úgy kell a szájába rágni.

Aki másodjára se fogta fel: offoltam.

Évente van szelektálás platformokon is, amennyiben szükséges. Immár megválogatva engedek be oda is embereket, nemhogy személyes terembe/real életben.

Anno az én jószívűségemet is kihasználták, de akárhogy nézzük az én hibám is volt az.

Az egyoldalú kapcsolatok leépítésétől számítva szintén jobban érzem magam + jobban tudok fókuszálni olyan tevékenységekre, mint pl karrier.

Rengeteg időt és energiát pazaroltam egyoldalú személyekre.

Egy dolgot "bánok" az életben, hogy miért nem tettem meg előbb a szelektálást.

A "bánok" szó inkább az elpocsékolt idő, energia, amelyeket ezerszer hasznosabban tölthettem volna. A hobbiktól a karrierig és szeretteimig.

Gondold át, vajon X-Y-nal miért van kapcsolatotok s miken alapulnak?

Majd saját értékrended alapján dönts s itt jön a képbe az: neked is kell egy kicsit önzőnek lenni.

Van az önzőségnek egészséges szintjei, részei és bizonyos helyzetekben szükséges is.

Például most, hogy egy ilyen témában elgondolkodva feltetted ezt a kérdést, ha úgy vesszük magadnak is.

Ezekre a kérdésekre neked kell mélyebben belelátni. Mindenkinél más a helyzet, szituáció.

Lásd: említett barátnőmmel való egykori helyzet. Kivétel volt az átlag többitől, akik csak akkor kerestek, ha kellett valami. (Aki olyannal keres, hogy készítsek valamit, annak meg megkérem az árát, mint bárki mástól. Ez van.)