Ha hozzánk hozzák a párom unokáját, van e olyan, papír , amivel aláiratom a gyerekeivel ,hogy semmilyen felelőséget nem vállalok a gyerekért?

Nincs. Nem vagy köteles elvállalni a felügyeletet.

Ha mégis elvállalod, a tiéd minden felelősség.

Végigolvastam és taszít a gyerek téma még mindig xD

Átérzem, az nem zavart, hogy exemnek volt már gyereke, sőt mondtam, menjen is és foglalkozzon vele, vállaljon felelősséget s adja meg a szeretetet.

De én szeretek kimaradni az ilyen szitukból ezért nem engedtem meg, hogy házamba olyan sűrűn elhozzák hozzánk.

Nem tudom elviselni a hangzavart. Városban az utcazaj is idegeimre ment anno. Szeretem a csendet, rendet megőrizni a környezetemben, főleg mivel a munkám/műhelyem is az otthonom.

Szögletes modern bútorok, lépcsők, korlát, eszközeim vegyi anyagaim, alapanyagaim egyáltalán nem gyerekbarát hely.

Fejemre álltam, amikor megláttam, hogy minden el volt barikádozva, asztalok, bútorok élei leragasztózva... Aztán kaparhattam le finoman, ne tegyem tönkre.

Testápolóm kinyomva a szőnyegre...

Meg hasonlók s meguntam. Így lett egy plusz ex.

Nem azért dolgoztam meg az otthonomért, műhelyemért, környezetemért, hogy feladjam egy porontyért.

Az meg húzzon gumit a farkára, aki nem tudja a gyerekének biztosítani a dolgokat.

Elsősorban együtt maradt szülőket.

Megkaptam, milyen vagyok...

Milyen érdekes jelen párommal együtt vagyok egy évtizede és számára ideális vagyok.

A gyerek pátyolgatása egy életre szól.

Kösd fel a gatyádat, ha már most is sok a jelen szitu.

Gyerekkor, tizenéves kis lázadó kor, akkor a fiatal szárnypróbálgatása... Stb aztán ki tudja milyen személy/személyiség lesz. Rendes vagy züllött? Stb

Egy gyerek komoly döntés, aki meg nem akar, az nem véletlen nem vállal anya szerepet.

Egy mostohaanyu szerep viszont kifejezetten nyűg azoknak, akiket ennyire taszít a gyerekvállalás.

Akarva akaratlanul részese leszel/vagy.

Ha elfogadod, nyelsz és csenben maradsz. Lassan felemészt.

Ha nem,akkor te leszel a gonosz mostoha.

Nem egy win szitu.