Idézet amin sírni lehet?

"

A szív lassú halállal hal meg. Egyenként hullajtja el a reményeit, miként a fa a leveleit. Mígnem egy szép napon elfogynak. Nincs remény, nem marad semmi."

"Igérem nem zavarlak többé

én mostmár végleg elmegyek

Egy kislány félreáll utadból,

Nem lesz többé a játékszered.

Hogy szép vagy ,azt látom,

Hogy jó vagy azt gondolom,

Hogy szeretsz azt jól tudom,

Hogy kit azt nem tudom..

Ne higyj annak ki feléd nevet, Ki esküvel mondja, hogy szeret,

Bár még annak sem ,ki könnyet ejt, mert ki könnyejt ejt könnyen felejt.

Aki szemedbe néz némán, Az szeret téged igazán!"

"A lelkészem azt szokta mondani, az életünk olyan, mint a patakok: mind ugyanabba a folyóba folyik, bármilyen mennyország áll is előttünk a ködben a vízesések alatt. Drága barátom, csukd be a szemed, és engedd, hogy a víz hazavigyen!"

"Csalódni kell, hogy boldogok lehessünk,

Gyűlölni tudni, hogy újból szeressünk,

Kell tudni zokogni meg sírni, Valakit megunni aztán visszahívni,

Csalódni százszor, Csalódni ezerszer, hogy boldogak lehessünk egyetlen egyszer."

"Oly szomorú mindig egyedül lenni, Valakit mindeütt hiába keresni. Valakire várni, aki nem jön többé.

Valakit szeretni titokban, örökké! Keresni a múltat, feledni az álmot, könnyekkel öntözni a hervadó virágot,

Megfakult levelekhez reményeket fűzni, S egy megújult hittel a jövőbe nézni!"

"Ha majd sok -sok idő múlva hajad fehér lesz, kezed reszkető. A kis unokáid közt üldögélve, Az egyik egy könyvet vesz elő: - Nézd nagymama, egy könyvet találtam!

Odaviszi és leteszi eléd, S te felnyitod könyved fedelét.

Eszedbe jutnak régi ismerősök kiket már takar a sír.

Kis unokáid félve suttogják:

-Nézd, nagymama sír..

"A szél ha hűvös éjszakákon

Lehűti mámoros fejem,

A te hideg, utolsó csókod,

Az jut eszembe én nekem.

Hiába száll agyamra mámor

S virrasztok annyi éjszakát,

Mindig érzem annak a csóknak

Halálos, dermesztő fagyát.

Ajkad akkor tapadt ajkamra

Utólszor...aztán vége volt...

Talán tavasz sem volt azóta,

Az egész világ néma, holt...

Mikor a szél fülembe súgja,

Hogy csóknak, üdvnek vége van,

A sírból is életre kelnék:

Zokognék, sírnék hangosan!...

/Ady Endre: Őszi Éjszakákon/

Utsó vagyok:

Bár ez nem tudom mennyire sirat meg téged, de azért szerintem eléggé szívhez szólóak:):D Volt amelyiken én..könnyeztem.:D

AZ idézeteket végigkönnyeztem... itt van egy másik is, bár egy dalszöveg részlete, és nem is olyan szép, de én szomorú szoktam lenni tőle...

"Egy szó, egy pillanat, mosolyogsz, ez a szívemben marad, és ennyi... ölelhet sok nyálas f*szfej, de egyik sem fog úgy szeretni, mint én."