Súlyosabb csapás lett volna a COVID-19 járvány a gazdaságra nézve, és halálosabb az emberiségre, ha nem 2020-ban, hanem mondjuk 1990-ben vagy 2000-ben robbant volna ki?

Akkoriban is volt már távoktatás. Természetesen nem online órákat kell ez alatt érteni, hanem kiadják az anyagot, aztán tanuld meg otthon. Nyilván ez kb. csak felső tagozattól lehet eredményes (sok esetben még középiskolában sem), de szerintem akkoriban azért önállóbbak voltak a diákok.

A munka persze más kérdés. De ha belegondolsz, a munkavállalók töredéke dolgozhat most is home office-ban.

A születésem körül (1980) volt egy elég súlyos koronavírusjárvány a világon. A szüleim emlékeznek rá még most is, szinte mindenki tudott róla hogy járvány van, Magyarországon 50 ezer körüli halálozási számot hozott le a média pár évvel később.

Szóval a kérdés nem csak elméleti. Nem volt súlyosabb, le se szarta senki, gazdaságra semmi hatással nem volt, ahogy most se lenne a jelenlegi a korlátozások nélkül.

Mivel szerintem a Covid egy félrement laborszökevény,így a kérdés költőinek tekinthető. Amúgy a válaszom is-is lenne.

Képzeljük el, hogy épségben fennmarad egy Atlantisz (feltételezett példa!) legnagyobb költőjétől származó, atlantiszi nyelven íródott költeményt tartalmazó néhány adathordozó (pl. kőtábla). Le tudjuk másolni a jeleket, talán megtudjuk alkotni (a sorrendtől eltekintve) a majdnem pontos abc-t (betűírást feltételezve), feltételezhetően

talán felismerünk pár nyelvtani szabályt, de ha néhány legendától eltekintve semmit sem tudunk Atlantiszról (pl. földrajz, történelem, kultúra, társadalmi berendezkedés stb.), vajon mennyire tudnánk megérteni a költemény szépségét?

Ez a "költemény" az emberi genom, az elolvasására tett kísérlet pedig a mai genetikai ismereteink példázata. A legsúlyosabb problémáinkat sokszor éppen mi magunk kreáljuk, miközben megoldást keresünk más (általában szintén önmagunk által létrehozott) problémákra.