Az normális ha nem a jelenbe élek, hanem mindig elképzelek egy történetet es abba "élek" egész nap?

A kérdés, hogy:

- azért álmodozol mert nem történik veled semmi,

- vagy azért nem történik veled semmi, mert álmodozol?

Mert ha a második, lehet pont azért van az egész, mert egyszerűbb semmit nem csinálni, csak ábrándozni. És amíg ábrándozol, elmegy az élet melletted, mert nem veszel részt semmiben.

Akkor probléma.

Én is álmodozok szinte egész nap, de én nem is vágyom nagyon arra, hogy a való életben is történjen velem valami. Pl ha lehetőségem van, se megyek el ismerősökkel csak úgy valahova, vagy bulizni. Vagy ha el is megyek, nagyon hamar már csak azt várom, hogy vége legyen.