Az ember soha nemérezheti magát nyugotnak és boldognak?

Nincs. Van viszont egy mondás: Ember tervez, isten végez.

Csak rajtad múlik, hogy hogy éled ezt meg... megoldod, vagy rinyálsz rajta sokat. A rómaiak is megmondták: Conqueri fortunam adversam, non lamentari decet.

Nekem két dolog jutott eszembe a kérdésed kapcsán: az egyik, hogy az ember "bajai" relatívak szerintem. A dúsgazdag kényeztett kisgyerek számára pont annyira zavaró a legnagyobb gondja, mint pl egy halálos betegnek. A legnagyobb baja minden embert mindig zavar és ha sikerül megoldania, akkor kis megnyugvás után az eddigi második legnagyobb baja lesz az új legnagyobb, ami ekkor már ugyanolyan égető baj lesz.

Inkább szerintem abban van különbség, hogy ki mennyire esik kétségbe a bajoktól, mennyire "szärja le" azokat.

Nyugalom, elégedettség állapota nekem is örök rejtély, el fogom-e érni tartósan valaha :D

Az aggódás meg olyan mint egy nagyon rossz betegség. Sosincs értelme. Aminek van értelme, az az hogy megnézzük mi rossz történhet, és teszünk a bekövetkezte ellen. Nem pedig rágódunk rajta. Persze ezt az elvet én sem tudtam még sikeresen implementálni minden helyzetben :)

A boldogság olyan mint az orgazmus,egy pillanatnyi csoda!

Minden nézőpont kérdése,ha te a világban csak a problámát,látod akkor azok vesznek körül,de ha megpróbálod apródonként a szépet,a jót is meglátni,vagy megtalálni amit szeretsz,és örömet okoz akkor előbb utóbb kiegyensúlyozottabb leszel!Ez is ugyanannyi energia,mint mindenben a problémát látni,csak ettől lehet jobb kedved lesz!Nem a problémát kell keresni hanem a megoldást!