Mi a véleményetek a mai Magyarországról, a közállapotokról, az emberek egymáshoz való viszonyáról, hangulatáról?

Budapesten élek, - erről tudok állást foglalni valamilyen szinten.

A város romokban hever - élen a közútjaival, amelyek némelyikén már gyalog is fel lehet bukni, mint a büdös bogárnak. Az emberek agresszívak egymással, kelletlenül gyorsan próbálnak élni a mocsokban, ami hozzávetőlegesen a város 75 %-os arányára folyamatosan igaz. A privát járművekre nagy szorgalommal húzzák az adókat, miközben a saját otthonod közelében fizikai képtelenség már a kora esti órákban leparkolni gépjárművet, mert még Borsodbüdöskéről is ide jár a fél ország leparkolni. A tömegközlekedést akár a Fővárosi Nagycirkusz is szervezhetné, ennek tudatában jókat kacagnának nap mint nap a retkes megállókban retkes járatokra kelletlenül hosszú ideig szobrozó utasok, de a többség még abban a tudatban van, hogy a tömegközlekedés Pesten nem a Nagycirkusz fennhatósága alá tartozik, így az emberek 95 %-a rádiótelefont vagy laptopot masszírozva bámul, mint gázálarc membrán nélkül. Külkerületi megállók némelyikében fellelhető - "ünnepi menetrendek" alkalmazásakor - egy-egy anno, buszra várt szerelmes pár csontváza összeborulva a semmin, (mert pad sincs,) - körötte eldobált konzervdobozokkal és pár marék csikkel a környezetében. A zöld rollerok szanaszét hajigálva mindenütt, ahol éppen elejtette őket az utolsó bérlőjük. Az idill fényét szökőévenként ürített, narancssárga szemetesek és a hajléktalanok által kerekes kukákból utcára kiszórt szemétdomb emeli tovább. Hajléktalan kéregetők mindenütt! -Lámpáknál, aluljárókban, kapualjakban, parkokban, - mindenütt. Valahol nekik is kell lenniük, de akiknek feladata lenne, hogy mérhető mértékben foglalkozzon az ügyükkel, azok a külső jelek alapján nem teszik ezt (hatékonyan). Zaj, dugó, szmog, elgurult gyógyszerű sofőrök, fizetős elkerülő utak, agyament jogcímeken szedegetett adók - a négy lábon járó szartelepítők gazdáinak kivételével lassan már optikai adót is fizetünk, ha 100 méternél távolabb be tud azonosítani valaki hitelt érdemlően egy tárgyat az esti szmogban...

Magyar szót már nem is hallani a belvárosban, - lényegében az egész belvárost felvásárolták a külföldiek. A hivatalok köszönik, nagyon jól érzik magukat közöttük - két utca éppen aktuális, ismételt átnevezése között. Közép Európa legkiterjedtebb galamb populációja nap mint nap megtalálja a számítását - annak köszönhetően, hogy a rengeteg idióta halálra eteti őket, de a feljelentés és a bírság ritkán marad el, ha lesöpörsz az erkélyedről egy épülő fészket, mert egy leendő állat elbírálása sokkal nagyobb figyelmet érdemel, mint egy középkorú ember kórházi ellátása. De találkoztam patkánnyal is az utcán, - ezúttal nem egy alávaló emberről van szó, hanem fizikálisan egy eredeti, hús-vér patkányról. A kóbor kutyák néhai létszáma jelentősen megcsappant, - de ez a kínai étkezdék megjelenése óta felerősödő folyamat. Néhány aluljáróban hallhatóak muzikális megnyilvánulások is a szemétdombok tetejéről. Hangulatosabb helyeken napi kellék a golyóálló mellény-camping husáng combo, amely a családi ünnepek rendszerességével fordul meg általában a szakavatott kezekben, de időnként tét sem kell ahhoz, hogy leszurkáljanak egy-egy utast a külvárosi villamosok egyikén. Esténként kivilágítják ezt az egészet az utolsókat rúgó szállodaipar árnyékában és a fényárban elő adásban mehet végig az ember - este 20:00 óráig.