Mikor van háromnegyed 1?

Ez most komoly? Egy óra az 60 perc. Annak a háromnegyede 45.

Háromnegyed egy az vagy nulla óra 45 perc, vagy 12 óra negyvenöt perc.

Az első megválaszolta nagyon is érthetően.

Hány éves vagy? Nem kamuzni akarsz?

Olyan két -és félóra körül.

Csak vicceltem.

háromnegyed egy az, amikor 3/4-ig van vágva a szelet a tortából, és az van tele.

Tehát ha középre húzol egymást 90 fokos szögben metsző vonalakat a körön; tehát bele írsz a közepébe egy megjelet , vagy pluszjelet, tehát ezt: +

szóval beraksz a kör közepébe egy egyenlőszárú keresztet (ez a kör osztó), akkor tehát négy egyenlő részre van osztva a köröd.

Na, tehát, negyedekre. Ha négy felé osztod, akkor negyedeinek mondjuk.

És ha abból 3-at beszínezel;az a három negyed. A négynegyed meg már újra egy egész lenne.

Egy órán 60 perc van, az alatt ér körbe teljesen a nagymutató (és ennyi idő elteltével megy eggyel tovább mindig a kicsi a következő számra teljesen; ha mondjuk teljes órákat nézünk), tehát annyi egy óra; például a 6-os és a 9-es között 3szor 5 perc van, tehát az úgy ott 15 perc. Tehát egy negyed óra, az 15 perc.

Ha a hatvanat is osztjuk 4-gyel, az 15 perc. Mert hatvan perc az egy óra.

Egy tanóra pedig minálunk itt 45 perc , tehát három Negyedóra. Tehát a negyedórából veszünk 3-at, tehát a tanóra az csak negyvenöt perc, egy valódi órai óra; tehát egy tényleges óra az meg 60 perc.

Na, és tehát ha a negyedekből veszel 3-darabot; akkor jön ki a háromnegyed, ami a negyvenöt perc.

Egynegyed óra az 15 perc

Kétnegyed óra az a 15 percből veszünk kettőt, azaz egy óra fele =30 perc

Háromnegyed óra pedig háromszor tizenöt perc.

A 3/4 egy, az azt jelenti, hogy 3/4-ig van betöltődve a kör, tehát a nagymutató a kilencesre mutat; és nálunk úgy van egyébként, hogy ilyenkor a kismutató még nem éri el egyébként az 1 órát, tehát folyamatosan nagyon kis finoman, óvatosan halad egyik órától a másikig.

Sima negyednél mutat a nagymutató ugye a 3-asra

fél-nél pedig a 6-osra

háromnegyednél a 9-esre;

mert a 12 a tejes egész óra. Tehát olyankor egész van, amikor már a nagymutató a 12-n van; akkor van kerek. pl hogyha két perccel mielőtt a 12-esre érne a nagymutató, akkor lehet mondani, hogy " 2 perc múlva kerek." Mert tehát akkor teljesedik be egy kör; és akkor utána meg már indul egy újabb óra kezdete. :):) (:

Na, tehát 3-as a nagymutató, akkor negyed, ha 6-os, akkor fél, ha 9-es, akkor 3/4, ha 12-es , akkor egész; mert betelítődött, elérkezett a teljes óra. És mivel pl a 3-as és a 6-os között, vagy mondjuk a 6-os és a 9-es között együtt 15 perc van; akkor pl ha két pötty-tyel van 3felé osztva a mutató, akkor mondjuk ha a 3 alatti felsőbb pöttyöt éri el, akkor van valahány óra húsz perc; ha a második pöttyöt is eléri, akkor van valahány óra 25 perc, és a következő pötty már megint a fél, tehát akkor meg valahány óra 30 perc van. Stb.

Na, és tehát nálunk pl a háromnegyed egy úgy néz ki, hogy ugye a 9-es a 3/4, és nálunk még nem éri el tejesen az egyest a kismutató, hanem így még picivel az egy előtt van;de asszem , ez máshol is így szokott lenni valszeg. Hogy háromnegyed egynél még nem az egyesre mutat a kismutató teljesen, hanem még egy picit előtte van. De nemtom, lehet ,hogy valakinél rámutat.

És tehát a 3/4 egy, az olyankor van; ha négy felé van ugye felosztva; és hármat töltött be; de még a kismutató az egyes előtt van, nem érte el.

És a 3/4 az úgy van, hogy 3 szor 15 perc, tehát 12 óra 45 perc; mert az 1-et még nem töltötte be teljesen , teljes egészében. De ha 12 óra 45 perc van, akkor 15 perc múlva be fogja tölteni az egész egyet.

---

Ugyanúgy ha mondjuk 12 óra harminc perc van (6oson áll a nagymutató), tehát a fele; még nincs teljesen egy óra , de 12 óra elmúlt félórával (30 perccel), és a következő egész óra az az 1 óra lenne; akkor meg pedig fél egy van.

De mondjuk ha csak az egy negyedét satírozod be a számlapnak, és az óramutató járásával megegyező irányban haladsz; akkor meg pedig negyedegy van; ha az óramutató még nem érte el az egyet. Mert ha már elérte, vagy túl van rajta, az már negyed kettő lenne.

Tehát háromnegyed egy az, amikor már a 4 negyedből csak egy hiányzik, hogy beteljesedjen az 1 óra.

Tehát csináld ezt a satírozgatós játékot nyugodtan; csak tudjad, hogy ha négy felé vágod igazságosan osztva el az órát, akkor egy ilyen kis cikkely, körcikk; az negyed; és igazából 15 percnek számít, mert összesen 60 perc van; és 15szorozva 4-gyel az 60. Tehát ha egynegyed van már betöltve, loadingolva belőle ahhoz , hogy egy óra legyen; akkor az a negyed egy; akkor a következő 15perces blokk betöltése után már 2szer 15 perc; ami a fél; ha 3 db-ot veszel egy ilyen 15 perces ciklusból egymás után, az már 3/4, ami a 45 perc.

---

Ja és lehet délután, meg hajnali egyre is mondani, hogy egyóra; angoloknál ha reggeli óra van, akkor am van utána, ha esti/délutáni óra van, akkor nem mondanak pl , hogy 13 óra, hanem az 1 pm; 14 óra az 2 pm; stb.

Ja és náluk meg pont fordítva van, ezek a quarter past, quarter to; de ezt majd egy angoltanár, ha van /lesz neked olyan; akkor aztat majd ő elmondja. Ott a quarter a negyed; de ebbe most nem megyek bele; először a magyart tanuld meg, ha most le lenne írva ide az angol is, az picit meg is zavarhatna szerintem.

*a törtvonal meg úgy van, hogy hányfelé vágod egy egészet (az van alul a törtvonal aljába; az a nevező) ; és abból hány darab.

pl, ha

?/4;

akkor az hány darab negyed; tehát hány darabot veszel negyedből.

Fölül van az , hogy hány darab; alul van az, hogy hány felé osztod a kört; vagy valamit, amit egy egésznek nevezünk.

És a pert itt úgy szokták írni, hogy ahogy én most írtam; kérdőjel lenne a darabszám, azalatt lenne a törtvonal; és azalatt lenne a négyes.

És igen, vannak egyébként tizedes-törtek is; azt meg számítóggéppel pl amit az kiír; hogy pl

1

_

4

ez mondjuk egy negyed; és akkor ennek a tizedestörtes alakját úgy kapod meg, ha 1-et rendesen, számszakilag elosztod 4-gyel. Pl ha beírod a számológépedbe, akkor megpillanthatod; de úgy is lehet; hogy pl te írásban számolod; és akkor nézed; hogy ugye az egy az kisebb mint négy; egyben nincs meg a négy sehányszor; tehát akkor odaírsz mégegy nullát az egyes után, de akkor már leírtad az eredménybe a nullát, és utána egy tizedesvesszőt tettél.

Tehát pl:

(Én most nem egymás alá írom:)

1 osztva néggyel ---nincs meg, tehát

1:4=0,

10:4= 0,2

akkor a leírt kettesd megszorzod 4-gyel, az ugye 8, kivonod a 10-ből, mert 10 volt a szám , amit osztottál, és az kettővel több, mint a 8, amiben kereken meglenne a négy; és akkor tehát kivonod 10-ből a 8-at, mert 10nagyobb mint 8, és 8ban lenne meg; és akkor kijön, hogy kettő a maradék, és akkor azt leírod oda alá.

Tehát megyünk tovább

10:4=0,2

2

Akkor utána ide a kettes után is írhatsz egy nullát; (az egyes után amúgy tehetsz tizedes vesszőt, hogy a tanár lássa, hogy érted te azt, hogy valójában nincs ott mégegy nulla, és nem tizet osztasz, hanem csak egyet.)

10:4=0,2

20

és akkor következő; huszat is elosztjuk ugye 4-gyel:

Akkor következőleg már így néz ki a számításunk:

10:4=0,25

20

0

És akkor itt már tehát le lehet írni az aljára is a nullát; mert itt már nem maradt semmi,nem kell semmit kivonni, mert már megvan 20-ban maradéktalanul is a 4, tehát ott már nem maradt semmi végül.

De egyébként pl

8:5= 1

maradt a 3

8:5=1,

3

kövi

08:5=1,

30

itt már a harmincat osztod; nullát azért írtam a 8 elé, hogy jobban átlátható legyen:

08:5=1,6

30

Vagy pedig, ha itt még nem tartotok , nem kell tizedesjegynél tovább számolni;

hanem pl lehet csak úgy is, tehát ha a tanár még nem kéri, hogy

8 osztva öttel az 1

,és maradék a 3

Tehát akkor így is leírhatod, s akkor ennyi is elég:

8:5=1

3

Hogyha tehát nem kéri továbbszámolni. De ha továbbakarod, akkor kiteszed a tizedesvesszőt; és a három után is írsz mégegy nullát, és akkor már oszthatod tovább, amíg el nem fogy.

Úgy írtam le , ahogy nekem egyszerű volt; azt amikor számjegyenként kell visszaszorozgatni, felesleges nehezítésnek tartom; amikor ki is lehet vonni, és máris megvan a maradék.

Légyszi ne kössön bele senki, én ezt kivonással szerettem csinálni, úgy sokkal-sokkal-sokkal egyszerűbb.Ezt amúgy 3-ban , vagy 4.-ben vettük ezt az írásbeli osztást v bennfoglalást; és akkor nem értettem meg; viszont 5.-ben lett egy nagyon-nagyon-nagyon jóó matektanárom, aki elmagyarázta, de nem használtam; kivonással még mindig sokkal jobb. :) Sokkal gyorsabb, és egyértelműbb, nem olyan nyögvenyelős, hanem kézenfekvő, magától értetődő. :)

*még bocsi,még ezeket nem jól írtam mert nem tettem ki ide tehát a 10edes vesszőt

Tehát ha egynegyedről van szó, akkor ide már végig ki kell

1,0:4 = 0,25

A tizedesvessző után nullákból már akármennyit írhatsz; tehát lehet pl. :

1,00000000000:4,0000000 = 0,250000000000000000000000

Tehát a végére lehet írni bármennyi nullát, de elé nem, mert pl

ez 0,250

már nem egyenlő ezzel 0,0250

ja és tehát ahol írtam, ott tehát az osztandóból kell kivonni azt amennyiben ténylegesen megvan; tehát ahol írtam, hogy 10-ből kivonod a 8-at, ott .

Osztandó : Osztó = hányados

A hányados az eredmény.

Tehát pl 6 osztva 2-vel

6:2=3

0

Hat az osztandó itt ekkor, kettes az osztó, amivel osztod; és 3-as a hányados; a maradék pedig a nulla.