Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Egyéb kérdések » Mi a vèlemènyetek Teller Ede...

Mi a vèlemènyetek Teller Ede nagyszerű munkásságáról?

Figyelt kérdés

2020. okt. 7. 19:29
1 2
 11/20 anonim ***** válasza:
32%

Ez a te véleményed.

A mienkét kérdezed.

Én tiszteletben tartom a tiéd.

Te is fogadd el, higy szerintem tömeggyilkos.

A háború után semmi hadi célja nem volt az atombomba bevetésének.

Elleneztw, tudom.

De nem gondolod, hogy aki fegyvert fejlesz, az felelős a felhasználásáért?

A reaktorokhoz meg végképp nincs köze.

2020. okt. 7. 21:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/20 2*Sü ***** válasza:
77%

Elég termékeny munkássága volt. Hogy az atombomba megépítésében részt vett, az akkor egy hatalmas erkölcsi dilemma volt. Mert akkor elég nagy esélyt jósoltak annak, hogy a németek elkészítik az atombombát. Ha az USA-nak nincs atombombája, a németek nyugodtan bevethették volna. Ha viszont az USA-nak van atombombája, akkor már korántsem biztos, tarthattak volna attól, hogy az USA is visszalő egy atombombát.


És ebben van ráció, a hidegháború pont azért nem fordult át frontális fegyveres konfliktusba és harmadik világháborúba, mert az atomfegyverek miatt sakkban tartotta egymást a két fél. Mindenki tudta, hogy egy frontális háborúban igen hamar eljutnának az atombomba bevetéséig, és ebben az esetben tulajdonképpen mindkét fél veszítene.


Az meg, hogy az USA ténylegesen be is vetette az atombombát, az meg már nem a tudósok, mérnökök felelőssége, hanem a politikai, katonai vezetésé. És ennek a megítélése is kettős, ki tudja, meddig húzódott volna még a háború és hány áldozata lett volna. Mondjuk én ezt a nézetet nem osztom, ez még nem teszi önmagában erkölcsileg elfogadhatóvá az atombomba bevetését. Le lehetett volna dobni azt az atombombát demonstratív jelleggel mondjuk a Csendes óceán közepén, meglehet annak is lett volna akkora elrettentő ereje, hogy a japánok kapituláljanak. Szóval az, hogy az atombomba életeket mentett, az elég szélsőséges álláspont. Viszont az, hogy ténylegesen le is dobtak atombombát, az már pusztán csak a politikai vezetőkön múlt, ez az ő saruk.


#8 > Teller nem vett részt atomreaktor fejlesztésében.


De igen, Fermi mellett dolgozott az első atomreaktor megépítésén. Sőt innen jött az ötlet a hidrogénbombához, Fermi vetette fel, hogy atombombával akár fúziót is be lehetne indítani. Ennek az ötletnek a csiszolgatása vezetett aztán a hidrogénbombához.

2020. okt. 7. 22:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/20 A kérdező kommentje:
Ez így van
2020. okt. 8. 06:30
 14/20 A kérdező kommentje:
De mivan ha az erődemonstrációtól nem ilyenek meg a japánok?
2020. okt. 8. 14:10
 15/20 anonim ***** válasza:
69%

12 A reaktort a Szilárd "adta el" egy dollárért az amerikaiaknak, nem?


A Tellerről meg példát vehetne sok majom, akinek már fél év külföld után megjátszott akcentusa van magyarul.

2020. okt. 21. 06:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/20 2*Sü ***** válasza:
56%

> 12 A reaktort a Szilárd "adta el" egy dollárért az amerikaiaknak, nem?


Pontosabban a második világháború után Szilárd Leó és Enrico Fermi közösen birtokolta az atomreaktor szabadalmát. Szilárd Leó ingyenessé akarta tenni a szabadalmat, az USA viszont mindenképpen fizetni akart érte. (Ahogy én értelmezem, ennek az volt a tétje, hogy így az állam lett a szabadalom kizárólagos tulajdonosa. Ha a szabadalom ingyenessé vált volna, akkor bárki építhetett volna atomreaktort, aminek így sok évtizeddel későbbről visszanézve lehettek volna komoly előnyei, de igen súlyos kockázata is. Talán jobb is így, hogy végül Szilárd Leó belement abba, hogy az állam vásárolja meg a szabadalmat.) Ezután Szilárd Leó egy nem túl kicsi, de nem is túl nagy összeget kért, az USA viszont ezt visszautasította, így aztán végül 1 dolláros jelképes árért vásárolta meg a szabadalmat az állam.


De nem tudom ennek mi köze a témához. Ettől még az 1939-es Einstein–Szilárd-levél után megalakuló Uránium Tanácsadó Bizottságnak Teller Ede is tagja volt (többek között Szilárd Leóval, Wigner Jenővel és Enrico Fermivel együtt), sőt a bizottság első összeülésén Fermi nem tudott részt venni, Teller Edét bízta meg, hogy tolmácsolja az álláspontját. A bizottság működésének folyományaként 1942-ben Teller egy évig dolgozott Fermi vezetése alatt a reaktoron, elsősorban a működés során a grafitból – ami a reakció sebességét szabályozza – keletkező C14 izotóp környezeti hatásait vizsgálta. Nyilván Teller Edénél Szilárd Leó és Fermi többel járult hozzá az atomreaktor kifejlesztéséhez, de Teller Ede is részt vett benne, így a #8-as válasz objektíven nézve nem állja meg a helyét.


> A Tellerről meg példát vehetne sok majom, akinek már fél év külföld után megjátszott akcentusa van magyarul.


Nem hiszem, hogy Teller Ede, vagy bárki tudományos munkássága szempontjából ez bármilyen jelentőséggel bírna.

2020. okt. 21. 10:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/20 anonim ***** válasza:

16 süsü


Szerintem a kérdés nem CSAK tudományos munkásságra vonatkozott. De még ha úgy is gondoljuk, akkor is, tartott előadást magyarul is.

2020. okt. 21. 16:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/20 2*Sü ***** válasza:
Meglehet, de akármennyire is tágan próbálom értelmezni a munkásság fogalmát, nekem valahogy sehogy nem része a munkásságnak az, hogy valaki az élete során milyen nyelvet milyen szintig tanult meg, vagy felejtett el beszélni. Még ha tolmács lett volna, akkor oké, de Teller Ede nem tolmács volt.
2020. okt. 21. 16:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/20 anonim ***** válasza:

18

Hát pont ezért vagy süsü... :)

2020. okt. 21. 16:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/20 A kérdező kommentje:
Hát igen
2020. okt. 21. 18:39
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!