Ki mit szól egy coach szavaihoz?

Vannak a kijelentésnek olyan vetületei ahol bizonyos embereknek, bizonyos élethelyzetekben ez a kijelentés hasznos, vagy pozitív lehet, de általánosságban az egész társadalomra levetítve ez egy nettó bullshit.

Mondjuk kezdjük ott hogy azoknak az embereknek akiknek ez a kijelentés pozitív hatással lehet az életére, azoknak nem a számlák befizetése a legnagyobb anyagi gondjuk...

Ezek az unalmas szlogenek, mondjuk ő lehet, hogy kitűnően megél belőlük. Számomra hiteltelen, attól, hogy elolvassuk, vagy meghallgatjuk, még nem fog megváltozni az életünk, ennél jóval több kell.

Minden ember egyedi, ezért nem is lehet általános tanácsot adni.

Szerintem a legrosszabb oldala, hogy ha tényleg szeretnéd ledobni a gyerekkori gyötrelmeid hátráltató utóhatásait, de nem szánnál rá éveken át százezreket minimum, hogy egy random pszichógus vakítson inkább a következő alkalmakat megelőlegezendő, akkor értelmetlennek tűnő elhivatottsággal kell a mélyére ásnod, hogy ki mit képvisel, életutakkal, kapcsolatok felderítésével, miután ő a rengeteg, kapásból értelmetlen lózungokat lövöldöző közt az az egy, aki óvatosabban fogalmaz. Csak hogy kiderüljön, hogy kezdheted elölről. És a végén oda futsz ki, hogy inkább őrzöl youtube bekövetésként a hibáival együtt egy-két ilyen neccesebb, de valódinak tűnő csatornát, mint akár Aaron Abke vagy mondjuk Alex Becker (teljesen más műfajok, nekem nagyjából a két véglet lelkizős meg anyagias alapállás közt), meg egy kupac rajzolva magyarázós személyiségcsiszolgatós csatit, csak mert tényleg tudnak időnként újat is mutatni, meg mert minőségi irodalmat villantgatnak fel, és tkp kivonatolják eléggé, hogy ne legyen muszáj mindet végigolvasni.

Valószínűleg "a válasz" is annyira összetett és személyes, hogy még könyv se nagyon van, ami elegendő információval látna el a "hogyan" tekintetében "bárkit". Annyit tudok javasolni, hogy ne a közhelyes duma alapján húzz ki egy-egy forrást a listádról, hanem csak azt nézd, hogy emberileg mennyire vannak rendben! Tehát a követők szeme láttára tanul a hibáiból, nyilvánosan belátja őket és felhasználja mindenki okkulására is, nem csúsztat, végigmegy a témáin becsülettel, és nem tűnik nagyon ösztönzőnek, inkább nehéz anyag, amibe időt kell fektetni, érdemes kijegyzetelni és napirenddé transzformálni a rád vonatkozó megfejtéseit, és jó észben tartani a többit, legalábbis ha nem remeteként tervezed az anyagi biztonság elérését.

A közhelyeket tekintsd hatásvadászat nélkül megfogalmazott, nyers igazságoknak, mert legtöbbször azok. Csak így simán.

Ez a komplexitás és ez a kellemetlenül munkaigényes válogató-osztályzó folyamat elég sok embert visszaparancsol a langyos fosba, mert úgy egyszerűbb. Elég sok ember van, aki ha megérti, hogy a rengeteg kudarc az maga az út, ami elvezet a céljaidhoz, akkor droppolja az egészet, mert ugye tudatosul, hogy évekig sokkal jobban kell szívnia, agyon kellene terhelnie magát, mély gödrökből lenne előnyös kievickélnie rendszeresen, miközben elvtartó és korrekt is szeretne lenni. Aztán látja, hogy nem is akar ő olyan lenni, nem ezt képviseli és kész. Még több olyan van, aki bele se kóstol az egész témába, egyenesen ördögtől valónak él meg mindent és mindenkit, amiről/akiről tudja, hogy kicsit is hajlamosabb növekvő haszonnal üzemelni. Ezért nem "mindenki" képes nagyot élni, hanem csak "elméletileg" bárki. Egyiket-másikat elnézve-hallgatva ez nem is tűnik annyira meredek megállapításnak egyébként.

"Én is úgy beszoptam"

Mit?

"Lehet azt mondani, hogy nem tettem bele mindent, de ez nem igaz."

Nem mindig csak a mennyiség számít, hanem a mód is.

"sok eredményt elértem, de közben érzem, hogy jelez a testem"

Akkor máshogyan kell csinálni. De a mindent beleadok és a teljesen kiszállok között létezhetnek átmenetek. Van, akinek az jön be, hogy rövid ideig, amíg még nem káros, mindent belead, aztán szünetet tart, ütemezetten regenerálódik, hogy készen álljon majd a következő intenzív szakaszra.

Pl. a sportban is egyre több figyelmet szentelnek a tudatos és minél hatékonyabb pihenésre.

"változtak dolgok, de több bennem a frusztráció hogy hol NEM tartok és még mennyit kell fejlődnöm."

Ezeket is fontos kezelni. Lehet, hogy te akarsz túl gyorsan változni, lehet, hogy a céljaidat érdemes átkalibrálni.

"Azt hiszem a szcientológia pont ugyanez."

Nem, az teljesen más, de tényleg vannak hasonló elemei.

"Elég hozzá egy befolyásolható ember (mint én) és szépen meg lehet belőle élni évekig."

Mire befolyásoltak? Nem te akartad azokat a változásokat, amiket elértél?

Nem tudom, te hol jártál, de egy coach nem beszél rá, hogy olyasmit csinálj, amit te nem akarsz.

#7 Ha most, hogy mindent beleadsz és hajtasz is ott a "frusztráció hogy hol NEM tartasz és még mennyit kell fejlődnöd", akkor vajon mit fogsz érezni, ha abbahagyod a hajtást és kiszállsz? Kevésbé fog frusztrálni, hogy még ennyire se fogsz haladni a döntésed miatt? Jobban meg tudsz ezzel a helyzettel békélni?

Szerintem fontos a nyugodt és egészséges élet. Tudni kell beérni kevesebbel és kevesebbet akarni. De vajon képes vagy erre? Mert ez is elég komoly frusztráció forrás tud lenni.

Van egy olyan érzésem, hogy ehhez a helyzethez már nem coach kell, hanem pszichológus, akivel sokkal alapvetőbb dolgokat kell rendbe tenni, nem csak a teljesítmény kérdéseket, hanem az értékrendet, önismeretet, magad és az eredményeid elfogadását, a céljaid racionalizálását. Persze, ha megy segítség nélkül, akkor sok sikert, de segítséggel lehet, hogy többre mész - csak aztán nehogy úgy érezd, hogy valami másra beszéltek rá ahelyett, amit te akartál...