Mi van akkor, ha van egy érvénytelen kuponom, de senki nem képes bizonyítani, hogy érvénytelen?

Első tippre azt mondanám, hogy sorszámozva, vízjelezve, vagy egyedi kóddal van ellátva a kupon, ami a visszaellenőrizhetőség miatt a része. A kupont kiadó szolgáltatónál ezek adatbázisban vannak tárolva, ezt tudja összehasonlítani az átadott kupon tartalmával (például lehúzza a kasszánál a vonalkódot, a kassza rendszerében pedig benne van, hogy az adott vonalkód az X százalék kedvezményt jelent valamire, és levonja a fizetendő összegből).

A másik biztonsági elem a beváltási időszak, hiszen ha ő nem adott ki kupont január 20 és 30 közötti lejárattal, akkor te hiába dugod az orra alá, mert az ő rendszerében ilyen nem létezik. Ha kiadott, és te megfelelő hamisítványt dugsz az orra alá, nem fogja megkérdőjelezni. Olyan kupon úgysincs a világon, hogy te megkopasztod őket, mert ilyet értelemszerűen nem fognak kibocsátani.

Ebből következik, hogy a kupont kiadó minden részletét rögzíti a kedvezménynek, és fogyasztóvédelmi panasz esetén azt ki is adja az ellenőrző hatóságnak. Ha te azzal vádolsz valakit, hogy nem fogadja el a hamis kuponodat, pedig azt ő adta ki, akkor egyszerűen megmutatja az ellenőrnek, hogy neki ilyen kuponja nincs és nem is volt, és kihúzta magát az ügyből. Ellenben téged visszakézből feljelent rágalmazásért, esetleg csalási kísérletért.

Nem nekik kell bizonyítani az érvénytelenséget, hanem neked kell bizonyítani az érvényességet.

A kupon kicsit olyan, mintha lenne nálad egy papír, ami szerint én köteles vagyok neked átadni egytrillió forintot. Nem nekem kell bizonyítanom, hogy a szerződés érvénytelen, hanem neked kell bizonyítanod, hogy az, mondjuk azzal, hogy ott van az aláírásom, meg a két tanú aláírása, akik szintén igazolják, hogy én valóban aláírtam azt a szerződést.

> Mondhatja azt, hogy ez nem egy általuk kibocsátott kupon, de mi van akkor, ha én ezt nem hiszem el?

Mondhatod, ő meg mondhatja azt, hogy akkor vagy kifizeted a kosaradban lévő terméket, vagy viszontlátásra…

> Lehet, hogy csak meg akarnak téveszteni, mert ők készítettek 1 darab ilyen kupont, amit véletlenül valaki elhagyott, de a pénztáros át akar verni, és nem akarja beváltani.

Csakhogy a bolt – cég – pontosan nyilvántartja, hogy milyen kuponokat adott ki. A pénztáros pontosan tudja, hogy milyen típusú kuponok vannak, mire jogosítanak fel, az adott kupon milyen másolásvédelmi elemekkel van ellátva (vízjel, hologram, sorszám). Sőt megspórolandó ezeket sokszor a kupon tulajdonképpen csak egy másodlagos valami, a „valódi” kupon egy adatbázisban van, a papír csak a rajta lévő sorszám, vagy vonalkód alapján csak azonosítja az adatbázisban szereplő kupont. Ha már kiváltott, vagy soha nem is létezett sorszáma van, akkor a kupon nem érvényes. Ennek az az előnye, hogy egy sima A4-es papírra ki lehet nyomtatni, vagy online átküldeni, nem kell semmiféle másolásvédelmi eszköz. Aztán a kupon eredeti tulajdonosa a felelős azért, hogy a kupon azonosítóját ne adja át másik félnek.

> Nekem nincs szükségem bizonyítani az érvényességét, én csak 'találtam'

De attól, hogy találtad, nem tételeződik az, hogy érvényes is. Amit találtál az lehet érvényes is, már lejárt érvényességű, de akár hamisítvány is.

> jelenthetem őket a fogyasztóvédelemnél, hogy nem hajlandóak beváltani egy kupont

Ebben az esetben is neked kell bizonyítanod, hogy a kupon amúgy érvényes, és feljogosít arra, amiről úgy „gondolod”, hogy feljogosít.

Ha a kupont valóban a bolt állította ki, akkor neki érdeke beváltani. A jogos beváltási szándék megtagadása sokkal nagyobb veszteséget okoz hosszútávon, mint a beváltásból származó kár. Nyilván ezért is vannak kuponok úgy egyáltalán, mert pár száz, vagy pár ezer forintért cserébe a kupon beváltójában elégedettség érzést vált ki, jobb véleménye lesz a boltról, így kupon nélkül is hajlamos az adott boltot választani. Sőt még akár az érvénytelen kupont is hajlandóak beváltani, ha valakinek megvan a joga arra, hogy ezt megtegye. Pl. van egy kis szabóság, viszont eléggé ismert a városban. Ajándékba kaptam vásárlási utalványt. Aztán megfeledkeztem róla, majd mikor észbe kaptam, hogy ideje lenne beváltani, mert lejár, valahogy soha nem sikerült eljutnom a boltba. Mire eljutottam, az utalvány már két napja lejárt, így teljesen jogos lett volna, ha nem fogadják el. De mivel az eladó egyben a tulajdonos is, ő bár észrevette, hogy az utalvány már nem érvényes, mégis beváltotta. Így ugyan bukott 10 000 Ft-ot, de ez a jófej húzás bennem azt erősítette, hogy ha esetleg hasonló terméket akarok választani, hajlamosabb leszek náluk vásárolni, így nekik hosszútávon ez megéri.

Ha tehát a kupont valóban a bolt adta ki, nekik érdekük beváltani. Ha meg nem, akkor nyilván nem, hiszen nem volt benne a költségvetésben az ezzel járó rövidtávú veszteség, az meg mégsem jó taktika, hogy boldog-boldogtalan ilyen-olyan saját nyomtatású kuponját csak úgy beváltsák.

Ennek tükrében a fogyasztóvédelem a bolt állásfoglalását fogja elfogadni. Maximum utánajár, hogy valóban nem adtak-e ki ilyen jellegű kupont másoknak is, és mik a kupon beváltásának a feltételei.

> Vagy pl ha van egy létező kuponom, amiről levágom a felhasználási időt. Mondhatja a pénztáros, hogy ez már nem érvényes, meg amúgy is hiányzik róla a dátum, de hol van az leírva, hogy csak akkor érvényes, ha a dátum rajta van?

Erre is igaz a fenti elv. Ha a kupon csak a megjelölt dátumig érvényes, akkor neked kell azt igazolnod, hogy a kuponon a mai napnál későbbi dátum van, ami nyilván egy nem sérült kupon esetén adott. De ha nincs rajta, akkor nem állapítható meg az érvényessége. Ebben az esetben is neked kell tudnod igazolni, hogy a kupon amúgy tényleg érvényes.

~ ~ ~

De úgy általában az élet más területén is, pl. a tudomány területén is azon van a bizonyítási kényszer, aki állít valamit. Cáfolási kényszer nincs addig, amíg nincs alátámasztva valamilyen állítás. Az aszimmetria azért van, mert a világ egyféle, viszont fiktív dolgokból számolatlan mennyiség állítást lehet megfogalmazni. Nem attól lesz valami igaz, hogy minden kitalált ellenkező állítást megcáfol valaki. Az pl. tudományos állítás, hogy a hollók feketék. A megfigyelésekből ezt a legracionálisabb feltételezni. Ha valaki azt állítja, hogy vannak zöld alapon rózsaszín pöttyös hollók, akkor rajta van a bizonyítási kényszer, és nem a tudományosan elfogadott álláspontot vallón van a cáfolási kényszer.

Vagy a jogban is így van. Ha valaki azt állítja, hogy te megöltél egy embert, akkor nem rajtad van a kényszer, hogy bizonyítsd be, hogy nem tettél ilyet – ez amúgy is lehetetlen lenne –, hanem azon van a bizonyítási kényszer, aki azt állította, hogy te megöltél egy embert.