Mit tegyek, ha nincs hová mennem?
Egész gyerekkoromban arra vártam,hogy egy nap lelépjek otthonról. Olyan iskolát, majd munkát választottam, hogy ne kelljen haza járnom minden nap.(Az anyám kibírhatatlan,lenéző,veszekedő megkeseredett bestia..)
Aztán megismertem a barátomat, fel év járás után ideköltöztem nála.Most van egy éve, hogy,itt lakok,de úgy érzem, nem akarok már tovább itt maradni. Nem érzem már, hogy szeretne, órák hosszát csak játszik, és én egyre rosszabbul érzem magam. Olyan természetesnek veszi, hogy vagyok neki...
Ő volt az egyetlen a világon, aki azt éreztette,hogy én is fontos vagyok, én is számítok.de már nincs meg ez. Sokat sírok amiatt, hogy ezt az egészet én már nem akarom, de nincs hová mennem... Olyanok jutnak eszembe, bárcsak inkább meghalnék...
Nem fejeztem be de már elküldtem... :)
Szerintem:
1 keress munkát tanulj szakmát és adj fel hirdetést hogy több lánnyal mennél ki szobát.
2 jelentkezz szerződéses katonának valamelyik toborzó irodában tudnak adni szálló i elhelyezést illetve lakhatási támogatást is de erre rá kell kérdezni!
3 menj ki külföldre Egy megbízható közvetítő cégen keresztül
Amúgy ha lenne lakásom odaadnám meg is ölelgetnélek hogy ne sírj de sajna nincs így csak ötletelni tudok bár az ölelés is megoldható :D
Nem vagy egyedül a problémáddal rengeteg fiatal és rengeteg fiatal lány jár ilyen helyzetben láttam sokat ideg osztályon és sokkal lehet beszélgetni neten is
nagyon soknak vannak öngyilkos gondolatai.
Ne add fel! Ez csak átmeneti! Egy kapcsolat sem tart örökké de ettől te még értékes ember maradsz!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!