A szerda éjfél utáni éjjelt miért nem csütörtök éjjelnek nevezik?

Szerdáról csütörtökre virradó éjjel. Csak így logikus.

Az éjszaka az egy összefüggő valami és nem két fél.

Értelmes lenne az, hogy csütörtök eleji éjjel és csütörtök végi éjjel?

Természeti népeknél a nappalra alapozva értelmezték a napot, konkrétan amikor már feljött a Nap, és ez a mai hétköznapi felfogásban is még ma is megfigyelhető, mert az emberek többsége napkeltétől napnyugtáig tervezi és végzi a tevékenységeit. Így más a csillagászati és a hétköznapi idő és nap felfogás, ez részben praktikus okokból még ma is megvan. Az ókori rómaiak a napkeltével kezdték számolni a napokat, de van olyan régi nap számolási mód is, amiben meg napnyugtától napnyugtáig számoltak egy napot.

Aztán fejlődött a csillagászat és elkezdték csillagászatilag értelmezni az időegységeket is, és így a napot is. Na itt több minden is képbe került és bizony még ma is lehetne felvetni több napkezdet számítási módot, bár alapvetően a Föld forgását vesszük alapul, de lehetne beszélni, efemerisz napról, sziderikus napról, szoláris napról is, de már itt is a két utóbbi között 4 perc eltérés van.

A lényeg, hogy van fejlődése és nincs ez rosszul kitalálva, és elhiheted, hogy gondoltak már mindenre a napok kezdetét illetően.

A fő ellenérv a napkeltétől számított napok számolása ellen, hogy a két nap-éj egyenlőség kivételével, mindig más lesz a napok hossza és nem is kicsit. Inkább használhatatlan lenne a túl nagy mértékben változó nappal hosszok miatt. A leghosszabb nappal erősen kerekítve 05 órától 21 óráig tart, a legrövidebb pedig 07-től 16-ig. Ezek 16 óra és 9 óra között növekednek és csökkennek és akkor még csak Magyarországról gondolkodtunk. Teljesen más lenne a sarkkörökön és az egyenlítőn is a nap hossza, így nem lehetne egységes időszámítást használni. Mi lenne továbbá a sarkkörökön, amikor le sem megy a Nap a látóhatár alá?

Összességében a napkeltétől napkeltéig számolt nap hosszok a leghétköznapibb idő mérésnél még használhatóak, de csillagászatilag pontos időmérésekhez teljesen haszontalanok. Még ma is elég ha annyit mondunk valakinek, hogy "Holnap átmegyek" és ez érthető a nappali időszakra, tehát nem éjfél előttigként is. Vagy a kérdés is, hogy "Mit csináltál ma?" is szintén inkább a nappalra értendő és nem szoktuk éjfélig értelmezni.

Ezért jobb és pontosabb a két éjfél közötti időt mérni napok hosszaként. Egyébként már az egyiptomiaknak is 365 napos éveik voltak az időszámításukban, a rendes szökőnapokkal és volt hétköznapokra szánt időszámításuk is és csillagászati is. A sumerek is 12 hónapos éveket számoltak, és a napot kétszer 12 órára osztották, éjjeli és nappali 12 órára, azt meg kétszer 6 nappali szakaszra és kétszeri 6 órás éjszakai szakaszra. Tehát van egy kis múltja a napok számításának. A mai kétszer 12 órás óra felosztás az ókorból ered. :)