Hogyan érjem el azt, hogy ne legyen lelkiismeret furdolásom azért ha egy sráccal beszélek, miközben lassan 2 éve van barátom és együtt élünk?

Szóval az van hogy van egy nagyon régi ismerősöm, akivel már nagyon régóta ismerjük egymást és jól kijövünk egymással. A probléma az hogy mióta elköltöztem barátomhoz nem találkoztam vele de messengeren tartjuk a kapcsolatot és néha felhív.. Igen, régen kavartunk vagyis inkább se veled se nélküled dolog volt. Mintha a legjobb barátom lett volna de mégis több

Mindig ott volt mellettem amikor szükségem volt rá, mindig segített, támogatott mindenben.. Együtt mentünk mindig , csináltunk közös programokat, és igen lefeküdtem vele párszor... Tehát nyitott kapcsolatban voltunk... Éreztünk egymás iránt, de nem olyat mintha szerelemesek lennénk.. Egyszóval ha nem volt egyikünknek párkapcsolata, és vágytunk bizonyos dolgokra (mint minden ember) akkor bizony történtek dolgok. De ha kapcsolatunk volt, akkor természetesen CSAK barátok, semmi csók , semmi mászkálás, talán méha még puszi se volt ha üdvözöltük egymást. Egyszóval tiszteletben tartottuk ezt. De szeretnék vagyis mindketten szeretnénk találkozni a másikkal, persze csak mint barát, beülni valahová meginni valamit. És menne is, csak nekem annyira lelkiismeret furdalásom lenne a párom miatt... És nem tudom hogy mit tegyek. Ezért kérném a segítségeteket, tanácsaitokat. Ha valakivel történt hasonló , írjon privátba, nagyon szívesen elolvasom, és válaszolok.

Egy 20 éves lány.