A bulimiát hogyan kezelik?

1. Pszichológus nem orvos, hanem bölcsész végzettségű, tehát nem adhat soha gyógyszert. Ő csakis beszélgethet veled. vannak nagyon jó terápiás technikáik nekik is.

2. Jobb volna pszichiáter, aki adhat gyógyszert, mert orvos, de sokkal inkább olyan terápiát használhat a gyógyításra, amit egy pszichológus nem, viszont hatékonyabb is a kezelése.

3. Nem neked kell leküzdeni egyedül az egészet, azért SEGÍTŐ szakemberhez visznek a szüleid (nagyon okosan!). Akár pszichológushoz mégy, akár pszichiáterhez, az ő dolga a probléma okainak a feltárása és a terápiás vezetés. Igaz, hogy neked is küzdened kell a gyógyulásodért, de azért ez nem úgy megy, hogy egyedül küszködsz - különben minek a szakember? :)

le lehet, de ez egyénfüggő. elég lehet az önismereti tréning, de ez attól is függ hol tartasz a betegségben, és szintén egyénfüggő

az egész leküzdése csakis rajtad fog múlni, de én úgy gondolom egy jó pszichológus megadhatja a kezdő lökést(nekem megadta), nem árt emellett egy támogató, megértő család, környezet, ha ez nincs meg, nehezebb dolgod lesz, de úgy is megcsinálható, idő és kitartás kérdése

Pszichológus csak beszélget veled - mindenről, amiről szeretnél, amire kíváncsi. Ha jó szakit fogsz ki, nem lesz kellemetlen, sőt, határtalan megkönnyebbülést (vagy épp letargiát) fogsz érezni, de ez normális.

Engem pszichiáterhez vittek, akiben nem bíztam, így három alkalom után ott is hagytam, de a pszichológusom nagyon jó, szeretek járni hozzá, sokat segít.

Ne félj tőle, anyudéknak semmit nem mond(hat) el, lehet naplót írat veled, vagy kér, csinálj feladatokat (nekem befőttes üveget kellett összetörnöm, mikor feszült voltam,...), írd le, mikor-mit érzel, ilyesmik.

Magadtól szerintem nem fogod tudni legyőzni. A pszichomókus segít, célokat ad (te nem tudsz kitűzni), értékel, segít az úton, támogat... hidd el, csak jól jársz vele.

Ha viszont nem szimpi, akkor ne szégyellj váltani AZONNAL! Van, aki egyből megtalálja az övét, más 2-3-4x-re csak. Hajrá, én is ezzel küszködök, és fogjuk rá, megy a gyógyulás.

Anyukádéknak elég rossz a hozzáállása... Mindegy...

A pszichológussal arról beszélgetsz, amiről akarsz, ne izgulj. Én pszichiáterhez kerültem először, de nem írt fel gyógyszert, beszélgetett velem heti egyszer 1 órát. Gyógyszert csak akkor kaptam először, amikor 1 hónappal azután, hogy hozzájártam, bekerültem kórházba. Ez nem a pszichiáterem hibája volt, nagyon sokat segített, csak én rosszabb helyzetben voltam annál.

Lényeg a lényeg, ne izgulj! (De talán már túl is vagy az első beszélgetésen. :))