Érdemes lenne segítséget kérnem? (többi lent)
19 éves vagyok, 172 cm és most éppen 58 kg. Soha nem éreztem még jól magamat a bőrömben, emlékszek, hogy ovis/kisiskolás koromban is nézegettem magamat a tükörben, hogy milyen duci vagyok, és amíg a többi gyerek szórakozásból szaladgált, én tudatosan fogyni akartam. Sikerült többször is, de valójában soha nem tudtam magamnak megfelelni, aztán bedobtam a törülközőt, elöntöttem, hogy én mostantól normálisan eszek, mint a többiek, hónapokig elő se vettem a mérleget, és visszahíztam szinte mindent, de mindig volt egy pont, amikor kiakadtam, hogy megint mekkorára nőttem, és kezdtem az egészet az elejétől, pedig tudtam, hogy általában hiába fogyok le, akkor se leszek megelégedve magammal. Most érzem hogy megint itt tartok, tegnap egy fél müzliszeletet ettem, és rosszul voltam tőle. Gondolkoztam azon, hogy elmenjek-e orvoshoz, de ott max. felhizlalnak, a gondolatmenetemen nem tudnak változtatni, azon csak én tudnék, de nem megy. Egyébként minden más rendben van nálam, nem vagyok őrült vagy ilyesmi.
Most akkor menjek el orvoshoz, aki valószínűleg kiröhögne, hogy 58 kilósan miért nyavalyog valaki ilyesmin, vagy várjam meg, amíg lefogyok megint, mert akkor már legalább nem röhögnek ki, vagy hagyjam a francba, hiszen a gondolatmeneten úgyse tudok változtatni (már próbáltam)?
Orvos+ Pszihológus= normális lány
Figyelj,nincs semmi bajod,az önbecsülés hiányán kívül.
Ne traktáld magadat,és testedet diétákkal.
Fogadd el magadat,azt ahogy kinézel. Nem a kinézet a fontos érted? Oké,ez eléggé ilyen hülye mondásnak hangzik,de igaz érted? Te úgy vagy szép,ahogy vagy.
Menj el pszihológushoz!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!