Te szedel D vitamint? Tízből kilenc magyar szenved D-vitamin hiányban a tél végén

Nem szedem, pár éve még azt mondták, hogy veszélyes lehet.

"Túladagolás

D-vitamin túladagolásnál általános mérgezési tünetek jelentkezhetnek: gyenge étvágy, hányinger, hányás, fokozott vizeletkiválasztás, gyengeség, idegesség, szomjúság. Bőrviszketés is jelezheti, a vesék működése károsodhat, vesekő képződhet, a lágy szövetek elmeszesednek."

Nyáron minden nap voltam napont, és eszem elég tejterméket, tojást, halat, májat, stb.

A két első válaszolónak:

[link]

"A pótlásra ugyanakkor októbertől már mindenképpen szükség van. A nyáron képzett tartalékok ugyanis ekkorra már kimerülnek. A nyáron eltárolt napfény vitamin készleteinket körülbelül 6 hét alatt feléljük, így az őszi-téli hónapokra, akár már október vagy november végére az emberek D-vitamin szintje vészesen alacsonyra süllyedhet, ami komoly egészségügyi kockázatokkal jár."

Én általában napi 6000 NE-t szedek ősztől tavaszig már évek óta.

[link]

"A hagyományos magyar konyhát követők maximum 80 egységnyi D-vitamint fogyasztanak naponta. A vitamin nagy mennyiségben található meg a tengeri halakban, a csukamájolajban, kis mennyiségben pedig a tojásban, májban fordul elő."

"A D-vitamin-hiány csontvesztéshez, csontritkuláshoz vezet, súlyos hiány esetén pedig csontlágyulás is felléphet. D-vitamin-hiányosoknál megnő a csonttörések kockázata, a csontritkulásra szedett készítmények hatásossága csökken.

Az autoimmun betegségek közül az alacsony D-vitamin-szint növeli a reumás ízületi gyulladások, az inzulinfüggő cukorbetegség és a sclerosis multiplex kialakulásának esélyét.

A kutatások szerint a D-vitamin hiánya hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásához, súlyosbodásához, megnöveli a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázatát.

Vesebetegségek esetén a D-vitamin-hiány kockázata fokozott, ezért a megfelelő D-vitamin-pótlás kiemelt jelentőségű.

Emlőrák és vastagbéldaganatok kialakulása és lefolyása szempontjából a D-vitamin-hiány bizonyítottan rizikótényező.

A D-vitamin-hiány nagy valószínűséggel kedvezőtlenül befolyásolja a teherbe esést.

A policisztás ovárium szindróma esetén a D-vitamin-szint normalizálása feltétlenül javasolt.

Magzati és csecsemő-, illetve kisgyerekkori D-vitamin-hiányban az 1-es típusú cukorbetegség kockázata fokozódik.

Felnőttkorban a D-vitamin-hiány növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

A máj- és epeúti betegségek fokozzák a D-vitamin-hiány kockázatát."