5 éves kisfiam feltűnően sovány, pedig normálisan táplálkozik. Már nem csak a csontjai látszanak, hanem az erek is a bőre alatt. Az orvosok szerint, nem beteg. Mit tegyek?

Ne erőltesd az ételt semmilyen formában és ne izgulj, akkor jó evő lesz a gyermeked. Egyébként a nyugati civilizációban ANNYIRA félnek a soványságtól, ahol VAN bőven mit enni. Miért nem félünk az elhízástól, ami ANNYIRA egészségtelen.

Ezzel kapcsolatban egy tanulságos cikk:

Elsõ nagyon fontos állomás a gyermek életében az

étkezés, ami elkíséri az élete végéig. Nagyon fontos,

hogy az elsõ elengedési rítusok hogyan történnek. A

szülõk minél természetesebben bánnak az elengedési

rítusokkal, annál könnyebb a gyermekeknek. A

szoptatás, az anyatej, a kisgyermek részére

életfontosságú dolog. Nemcsak a táplálékot jelenti

számára, hanem az anya közelsége, melegsége is

létfeltétel. Az étkezésnek nemcsak a kisgyermek testi

fejlõdésében van szerepe, hanem az érzelmi élet, a

szociális kapcsolatok alakulásában is. Ha az anya

mindig módot ad a gyermeknek arra, hogy

viselkedésével befolyásolja, hogy milyen tempóban

eszik, mennyit eszik, mikor hagyja abba az evést, akkor

a gyermek mindjárt az étkezések elsõ pillanatától fogva

nem passzív befogadója, hanem aktív részese az étkezésnek. A kisgyermek számára visszajelzés:

törõdnek velem, gondoskodnak rólam, odafigyelnek

rám, érdemes élnem. Ha a felnõtt által elõírt tempóban, a

felnõtt által szükségesnek tartott mennyiséget

kényszerül elfogyasztani a gyermek, akkor nemcsak az

étkezés örömét vesszük el, hanem az éhség és

jóllakottság felismerésének lehetõségét is. A

táplálkozási problémák a helytelen szemlélettel, a rossz

táplálkozási szokások kialakításával, vagy egyéb

nevelési hibákkal függenek össze. A késõbbi szülõgyerek

konfliktusnak gyakori oka, de még gyakrabban

következményei Ezek a problémák. Egy gyermek sem

születik rossz evõnek!!! A táplálkozási reflexek a

legerõsebb veleszületett reflexek közé tartoznak.

Vannak olyan gyermekek, akik egy fél szelet kenyérrel

jól laknak reggelire. Vannak olyanok, akiknek 3-4 szelet

kenyér szükséges. A legszelídebb erõszakolás is gátlást

vált ki a gyermekben. Azzal a kisgyermekkel, akivel

ismételten többet akarnak megetetni, mint amennyit

kíván, már az étel megpillantásakor elmegy az étvágya.

Így nem azt fogjuk elérni, hogy gyermekünk számára

örömforrás, sikerélmény legyen az étkezés, - és esetleg

az önállósódás elsõ lépéseit megtegye, hogy eldöntse,

mikor, mennyit eszik -, hanem étvágytalan, rosszul evõ

gyermekké fogjuk nevelni. A bele erõszakolt ételt nem

emészti meg kielégítõen, a gyomornedv elválasztása is

gátlás alá kerül, így az elfogyasztott táplálék nem

használódik fel megfelelõen a szervezetében. Minden

újabb etetési kísérlet alkalmával ez fokozódik. Az a

kisgyermek, akinek soha nem kellett többet megennie,

mint amennyit szívesen, jó étvággyal elfogyasztott, rá

lehet bízni, hogy mennyit eszik. Nem fog éhezni, nem

fog kevesebbet enni a szükségesnél. Ez azonban nem

jelenti azt, hogy nem kell törõdni azzal, hogy eszik-e,

vagy nem. Az étvágytalan kisgyermekre oda kell

figyelni, meg kell találni az étvágytalanság okát, és azon

segíteni. Az étvágytalanság oka lehet: rejtett vagy

nyilvánvaló betegség, a mozgás hiánya, a szülõk túl

nagy követelményt állítanak fel, rendszertelenség,

nincs türelem az étkezéshez, keveset van a levegõn,

fáradt, késõn fekszik le este, túl sok édesség, csoki, cola,

stb., alkati adottság. Ha az étvágytalanság már

bekövetkezett, akkor forduljunk több figyelemmel a

gyermek játéka, más tevékenysége, személye felé.

Abban segítsük õt, hogy újra biztonságban érezhesse

magát, számára megnyugtató kapcsolatban élhessen.

Amennyiben nem sikerült a problémát rendezni, úgy

kérjük szakember segítségét. Az örömteli étkezések

fõbb szempontjai: nyugodt környezet, odafigyelés,

rendszeresség, idõ biztosítása, önállóság kezdeti

lépéseinek engedése,változatos ételek és ízek, szép teríték.