Mit tudtok ajánlani? Egy vese beteg mivel csökkentheti a sulyát?

Igyál sok minél alacsonyabb ásványi anyag tartalmú viezt (forrásvozet) vagy tiszított vizet.

Egyél minél több nyers zöldésget és gyümölcsöt.

Sportolj valamit rendszeresen.

Diétás tanácsok vesebetegeknek

A vesediéta célja

1. A betegek általános állapotának javítása.

2. A vese szövetének pusztulását, ezáltal a betegség előrehaladását lassítani.

3. A táplálékok lebontása során keletkező nitrogéntartalmú mérgek képződésének csökkentése. Az előbbiekben említett méreganyagok a fehérjebontás során szükségszerűen keletkező végtermékek.

4. A szervezet "savasodását" előidéző anyagok (pl. foszfor) csökkentése a táplálékbevitel során.

5. A vérnyomás emelkedését előidéző ásványi sók (pl.nátrium) bevitelének csökkentése.

6. A túl sok és a túl kevés folyadék fogyasztása sem kedvező a beteg vesére nézve, hiszen a vese vizelet-kiválasztása, illetőleg a méreganyagok koncentrált eltávolítása is zavart szenved.

Fontos megjegyezni, hogy a vesebetegek diétáját minden esetben egyénileg kell beállítani és csak és kizárólag a kezelő orvos ajánlásával!

Az alábbiakban leírt ajánlások általános tanácsokat fogalmaznak meg, ettől eltérni a betegség előrehaladottságát, a betegség jellegét figyelembevéve lehet.

Vesediétás ajánlások

A táplálékkal bevitt fehérjemennyiséget csökkenteni kell! A fehérjeszegény diéta milyensége nagymértékben attól is függ, hogy milyen szintű a vese károsodása. Általánosan a 0,4-0,5g/ttkg (testtömegkilogramm) napi fehérjebevitel ajánlható. Nem mindegy, hogy a táplálékkal milyen fehérjéket juttatunk a szervezetbe. Előnyösebb a teljes, nagy biológiai értékű, tejtermékekben, tojásban, halban található fehérjéket előnyben részesíteni, amelyek tartalmazzák a nélkülözhetetlen aminosavakat. Szükség lehet aminosav pótlásra is.

Állati eredetű, teljes értékű fehérjéket tartalmazó élelmiszerek: halak, tej, tejtermékek, tojás.

Növényi eredetű, nem teljes értékű fehérjéket tartalmazó táplálékok: gabonafélék, lisztek, zsemlemorzsa, rizs, kenyérfélék, péksütemények, hüvelyesek (szárazbab, sárgaborsó, lencse, csicseriborsó, szójabab), olajos magvak (mák, dió, mandula, mogyoró, tökmag, napraforgómag), zöldségek, gyümölcsök.

Fontos kérdés a vesebeteg diétázok számára, hogy csökkentett foszfor-tartalmú élelmiszereket fogyasszanak!

Sajnos az állati fehérjék foszfortartalma igen magas, ezért igen nehéz feladat eltalálni azt a teljes értékű fehérjéket tartalmazó, ugyanakkor foszforszegény diétát, ami még nem ártalmas a vesére.

Vannak különböző konyhatechnikai fogások amelyek segítségével az ételek foszfortartalma csökkenthető.

Ilyen "technika" a húsok főzésekor az első főzővíz leöntése, a húsok előfőzése.

A betegség súlyosbodásával foszfátkötő gyógyszerekre is szükség lehet, amelyek a foszfátok kiürítését segítik. Ezek a bélben a foszfátokkal oldhatatlan vegyületet képeznek, melyek aztán a széklettel távoznak.

Foszforban gazdag élelmiszerek: húsok, húskészítmények, belsőségek, halak, tej és tejtermékek, búzacsíra, búzakorpa tojássárgája, szárazhüvelyesek, aszalt gyümölcs, olajos magvak, kakaópor, csokoládé.

A megfelelő energiabevitelt szénhidrátokból (tészta, kenyérfélék, rizs, lekvár, gyümölcsök, zöldségfélék stb.) illetőleg zsírokból fedezhetjük. Fontos, hogy megfelelő mennyiséget vigyünk be a fenti tápanyagokból, mert ha energiahiány lép fel a szervezetben, akkor a hiányzó energiát a felvett fehérjékből fedezi a szervezetünk. Ennek következtében csökken a testtömeg, és sok káros anyag keletkezik, ami tovább károsíthatja a beteg vesét.

A zsírokat illetően célszerű növényi eredetű olajokat használni. Az utóbbi években több tanulmány is foglalkozott az emelkedett vérzsírszint és az idült vesebetegségek összefüggéseivel. Úgy tűnik, fontos szerepe van az emelkedett koleszterin- és trigliceridszinteknek a krónikus veseelégtelenség létrejöttében, illetve a folyamat súlyosbodásában.

Tehát, az állati eredetű zsíradék (kivétel halak) a magasabb koleszterintartalma miatt nem előnyös.

A megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás szintén fontos lehet. A napi 3-3,5 liter folyadék elfogyasztásával az anyagcsere-végtermékek egy jelentős része a vizelettel eltávozik. Teák, ásványvizek, zöldség-és gyümölcslevek formájában a fenti mennyiség biztosítható a szervezet számára.

Fokozott figyelmet kell fordítani a sószegény étkezésre! A konyhasóbevitel ne haladja meg a napi 10 grammot!

A vesekárosodás előrehaladtával csökken a kálium ürítése is, ezért mérsékelni kell a káliumban gazdag élelmiszerek fogyasztását. A zöldségfélék áztatóvizének, első főzőlevének leöntésével jelentősen csökkenthető a káliumtartalom.

Magas káliumtartalmú élelmiszerek a gyümölcsök (különösen a banán és az aszalt gyümölcsök), a zöldségfélék, ezek közül is főként a paraj, a sóska, a sárgarépa, burgonya és a brokkoli, a hüvelyesek, az olajos magvak, a paradicsompüré, a kakaópor, csokoládé, ketchup.