Az mitől van az emberekben hogy valakinek szinte mindegy mit eszik, mindent elfogad úgy ahogy van, és csak mellékes az életében, míg másoknak ekörül forog minden?

Én eleve mindig időpocsékolásnak tartottam az evést, egyfajta büntetés, csak mert az a tökkelütött, aki az emberi szervezetet tervezte, nem tudott hatékonyabb energiaellátással előrukkolni. Evés helyett lehet más, hasznosabb és szórakoztatóbb dolgokat csinálni, és mindig is zavart, ha valami félbe kell hagynom, csak mert a szervezetem elkezdi követelni a kaját. Ráadásul értelme sincs, ördögi kör az egész, hiszen pár óra alatt elmúlik a hatása, és kezdődik elölről.

Aztán erre még a Covid rátett egy lapáttal, mivel azóta minden kajának undorító szaga és íze van, és most már azért is szenvedés enni. Régen volt 1-2 kaja, amit szerettem, mára a szaguktól elhányom magam, és nem tudok velük egy légtérben tartózkodni se. Manapság csak akkor eszem, ha nagyon muszáj, ha már annyira éhes vagyok.

Az étkezés nemcsak szükséglet, hanem élvezeti forrás is, de nem minden embernek egyformán.

Amúgy pld. egy pörkölt tökéletes alap új dolgokat kipróbálni, csak át kell fűszerezni.

Mondjuk kezdj el főzni, állj ida a szüleid elé, hogy mostantol te is akarsz főzni tanítsák meg az alapokat.

Ha már stabilan tudsz jó rántotthúst, és pörköltet, főzeléket, húslevest, vagy bármilyen "hagyományos" ételt produkálni, akkor elkezdhetsz új irányokba kacsingatni, de addig teljesen felesleges.