Mikor jár fekvőgipsz? Avagy ágyhozkötés?

Bizonyos töréseknél, ha nem lehet egyáltalán terhelni, akkor fekvőgipszet kapsz.

Viszont amikor nekem fekvőgipszem volt (szilánkos bokatörés), akkor néha elmentem sétálni mankóval, sőt, volt, hogy taxival este is elmentem egy barátnőmmel, és beültünk valahova kicsit beszélgetni, csak akkor tilos lógatni a lábat, így feltettem egy székre addig.

De ez a helyzet nem csak fekvőgipsznél áll fenn, mikor a combom tört el, akkor műtöttek, nem volt gipszem egyáltalán, mégis csak járókerettel vagy mankóval tudtam mozogni sokáig, terhelni csak sokkal később lehetett elkezdeni.

Szinte semelyik. A fekvôgipsz egyenes út a hullaházba. Felfekvés, trombózis, tüdôembólia, tüdôgyulladás elôszobája. Manapság az olyan töréseket amiket régen csak fekvôgipsszel lehetett rögzíteni, inkább megmûtik, belülrôl rögzítik a csontot, így azonnal terhelhetô, és minél elôbb kezdik a rehabilitációt.

Olyan sérülés, amivel ágyhozkötött leszel, max. valami gerincsérülés, vagy ha egyszerre törik el mindkét lábad meg valamelyik karod.

Na akkor adok normális választ a kérdésre (mint traumatológus): Fekvőgipsz annyit jelent, hogy nem szabad ráállni, mert a törésed (és a gipsz se) nem bírja el a testsúlyod. Ilyet mai napig rengeteg helyzetben alkalmazunk, gyakorlatilag az összes alsóvégtagi gipsz 3-6 hétig fekvőgipsz. Lehet olyan is, hogy a törés meg lett operálva, utána mégis be kell gipszelni a végtagot. Például olyan módszerrel lett stabilizálva a törés, ami igényli a kiegészítő rögzítést, vagy olyan darabos/instabil volt, hogy műtét ellenére a beültett fémanyag teljes biztonsággal nem fogja egyben tartani a csontokat.

Bármelyik is a szituáció, véralvadásgátló injekciót kapni kell a gipszrögzítés idejére (és általában utána még pár napig), így a mélyvénás thrombosis és tüdőembolia elkerülhető. Ágyból fel kell kelni, kimenni mosdóba, ide-oda mankó/járókeret segítségével, valamint a szabadon lévő ízületeket minél többet mozgatni kell. Az hogy egyenes út a halálba, szimplán butaság.

Amúgy műtétet követően a teljes terhelés szinte soha nem megengedett. Egyedül a húzóhurkos stabilizálás az, amit lehet terhelni (pl. térdkalács törésnél) Ahol szeg/lemez/csavarok vannak, azoknál MAXIMUM! a részterhelés megengedett 10-20 kilóval (~a végtag súlya, lehet kitámasztani vele, de ennél nagyobb súly hatására a csavarok kiszakadnak a csontból, lemezek elhajlanak, szegek eltörhetnek)

8!

Ahogy már az első válaszoló is jelezte, a kérdés nem sikerült túl jól :)

Az ágyhozkötés, azaz hogy valaki egyáltalán nem tud felkelni az ágyból, a legritkább esetben kifejezetten sérülés eredménye, inkább pl. betegségé (pl. Covid az elején), nem baleseti eredetű szervi problémáé (pl. agyvérzés) vagy akár általános gyengeségé, ami az idős korral is járhat.

A fekvőgipsz nem jár általában ágyhozkötöttséggel, azzal legtöbb esetben lehet, sőt kell is mozogni, maximum az egész testes/törzses gipsz, amivel ez nem lehetséges, de olyat még csak filmekben láttam, nem tudom, hogy tényleg bármilyen sérülés esetén alkalmaznak-e olyat a való életben. (A combtörésemnél mondtak valami ilyen megoldást is, de nyilván csak említés szintjén beszéltünk erről, mert nincs olyan hülye, aki ezt választaná a műtét helyett.)

A válaszok alapjan tehát szerintem a kérdező megkapta a számára hasznos válaszokat.

Amennyiben mégsem, úgy remélhetőleg eloszlatja a fogalomzavarnak tűnő jelenséget a kérdése körül, és a 7. válaszoló, aki igen pontos és szakszerű választ adott, valószínűleg továbbra is áll rendelkezésünkre :)