Amputáció utáni első napok, hogy telnek? Lelkileg, hogy lehet viselni?

Az okot gondold át és ha orvosi oka volt, akkor ez vígasztaljon hogy rosszabb lett volna.

Ha baleset..... akkor esetleg az, hogy akár meg is halhattál volna.

Egyrészt próbálj meg (óvatosan) beletörődni a megváltoztathatatlanba, ez elsődleges szerintem és utána hagyd "felcsillanni a reményt" egy olyan irányba ahol tudsz valamit tenni, újat mutatni, evvel a korlátozott fizikai állapotoddal együttélve - elfogadva valami produktív, izgalmas sportot vagy bármiféle teljesítményt létrehozni ami..... talán innentől már nem is kell magyarázni.

Ha ide (gyakori) írtál, az már azt mutatja hogy erős vagy és optimista, fogsz találni "utat".

5# Voltam, vagyok 🙂 de nem fizikai (testi) nem is lelki, csak nem találom a helyemet bizonyos körülmények miatt.

Tudom mi a túlélős stratégia és milyen kreatívnak, konstruktívnak, optimistán lenni, megoldani dolgokat.

És persze így kívülről jobban látom a helyzetedet. (és nagyon sajnálom de gondolom evvel már tele a padlás nálad.....)

Nyugodtan írd le hiszen anonim és neked is jót tesz ha kiírod magadból.

Mikor történt, hány napja? (ha nem gond hogy erről kérdezlek)

Írd meg priv!

Szóval még csak lesz.

Kitartást kívánok, foglald el magadat hogy ne kattogjon az agyad!

Szorítok neked!