Ha molesztáltak gyerekként, azt tényleg el kéne mondanom a nőgyógyásznak?
Mármint, nekem erről iszonyat kellemetlen beszélni, nem hiszem, hogy abban a helyzetben közben szívesen mesélgetnék róla.
Illetve már most gondolatban úgy kell magam megerőltetni, hogy ne vonjak párhuzamot aközött, és a vizsgálat között.
Konkrétan már most is hányingerem van, ha belegondolok.
Tudom, nagyon beteg, de ha elképzelem, hogy ott vagyok, és az orvos ugyanazt csinálja, amit anno 4 évesen csinált velem valaki (felnőtt), akkor szerintem nem fogom megúszni, hogy ne bőgjek közben.
A nőgyógyásznak ehhez semmi köze, max akkor, ha az a szemét valami maradandó sérülést okozott a külső vagy belső nemi szerveden.
Egy szintén molesztált nő.
Mármint, az a része nem vált ki semmilyen asszociációt, hogy belülről megvizsgálnak, vagy tárggyal, mert ilyesmi nem történt.
De ha azt kell átélnem, hogy egy idegen az akaratom ellenée fogdossa a csiklómat, szerintem helyben hányni fogok.
Idétlen egy kérdés.
1 reszt minek kellene ezt elmondanod neki.
2 reszt mi az hogy akaratod ellenere? Oda te mész el sebki se vág be egy furgonba es vonszol oda.
Igen, nem akaratom ellenére, ez igaz.
Addig nem is volt semmi bajom, ameddig itt nem olvastam, hogy zajlik egy vizsgálat, csak némi szégyellősség érzet, de gondoltam, majd bátor leszek.
Csak amikor itt olvastam pár válaszban, hogy vannak orvosok, akik ezt is belevonják a vizsgálatba (ha megtalálom még a kérdéseket, belinkelhetem), és hogy nekik (mármint a pácienseknek) is fura volt elsőre.
Remélem, ez nem gyakori, vagy tényleg csak kitalálta, aki írta.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!