Mennyire aberrált/beteg, ha így érzek, látom? L

Nem akartam "Egészség" kategóriába írni, valahová a kettő közé illik, de itt jobb helyen lesz.

Körülbelül minden nő írtózik a nőgyógyászati vizsgálattól, én is. Viszont valamiért nem az frusztrál, hogy manuálisan megvizsgálnak belülről, hanem az, hogy az orvos a külső részt is széthúzza, nézegeti, tapogathatja.

Számomra ez sokkalta intimebb és megalázóbb már csak elméletben is, minthogy manuálisan vagy eszközökkel megvizsgáljanak belülről. Abban van valami orvosi, hiszen a belső szerveimre kíváncsiak, az ultrahang valahogy nem olyan intim.

Ugyanígy fel nem tudom fogni, hogy sokan az iskolaorvosi vizsgálatnál helyénvalónak látják a nemiszervek alapos külső viszgálatát (brr, még csak az kellett volna), de a belső vizsgálatot már nem, mert hogy az a nőgyógyászra tartozik egyedül.

De lehet, nekem van defekt a fejemben, mert pl mellvizsgálat esetén is nem frusztrál a tény, hogy egy idegen (orvos) megfogja a mellem, de ha le kéne ülnöm vele szemben, és nem érne hozzá, csak nézné, az már valahogy frusztrálna, kb leírva is rámjött a hányinger.

Ugyanígy ha most egy nem intim vizsgálatra gondolok, mint pl egy torokgyulladás: ha benéz az orvos a torkomba, hogy lássa a mandulám, nem frusztrál, pedig elméletben ki kell nyitnom a szám, tehát egy kellemetlenebb, kiszolgáltatottabb helyzet áll fenn. Viszont ha elkezdi tapogatni a nyakam (duzzadtak-e a nyirokcsomók), attól rendesen feszült leszek, kellemetlen érzés lelkileg.

Valami baj van a fejemben? Forduljak pszichológushoz esetleg?