Futás után érzem, ahogy dobok a szívem. Ez normális?

En is erzem, ha kifaradok. Panik ide vagy oda, nekem is van ilyen jelleu problemam.

De elotte is ereztem a szivdobogast terheleskor. Teljesen normalis.

Az alapvető anatómiai, egészségügyi jelenség, a "kalapálás", azaz, hogy hallható, érezhető, hogy "kalapál" a szíved, abból ered, hogy hevesebben, erőteljesebben ver a szíved. Alapvetően a hevesebb szívverés egy szintig normális. Az, hogy mi az a szint, az egyénenként eltérő.

Amikor ilyet tapasztalsz, figygelj meg néhány lehetséges tünetet (hangsúlyozom, hogy nem beszélünk betegségről, vagy rendellenességről): környékez-e szédülés, esetleg szédülsz-e ájulás előfordul-e (ahogy leírtad, ezt nem feltételezem), émelyeg-e a gyomrod, gyengeségérzet keletkezik-e végtagokban, vagy bárhol, érzel-e mellkasi fájdalmat, vagy bármilyen fájdalmat bárhol (esetleg változó, egyszer itt, másszor ott), valamint bármi szokatlan, egyébként elő nem forduló jelenség.

Ha a fentiek nem jellemzőek, akkor valószínüleg semmi komoly, alkati kérdés lehet továbbá, hogy a mellkasod hogy van kialakulva, nagyon szélsőséges esetekben a szív esetleg nekifeszül a mellcsontnak, és egyfajta nyomásérzet keletkezhet, de ez nem életveszélyes jelenség, továbbá a szervezet, a belső szerver nagyon "alkalmazkodóak" (így vannak megalkotva), így szükség szerint (szerevtől fűggően) akár "helyezkedhetnek" is egy bizonyos mértékben.

Alapvetően a szív - az egészségügyi, biológigai meghatározást szerint - egy nagy izom, mely a testünk vérkeringésének központja, és fő feladata ebben az értelemben a vérkeringés megoldása, fenntartása. Intenzív fizikai aktivitás esetén intenzívebb oxigén- és tápigény alakul ki a szervezetben, az izmokban főleg, mely tápanyagok- és oxigén eljuttatására az izmokhoz a vér hivatott, mely mint tudjuk, kering a szervezetben. A gázok, mint az oxigén maga is a vérrel jut el a felhasználási helyzeh (kvázi mindenhová a testben - az izmokhoz is, az utolsó sejtig), így amikor intenzív fizikai megterhelés alakul ki, pl sportolsz, akkor a vérkeringés gyorsabb, "ütemesebb", azaz nő a pulzusszám, és a szívverések száma, hogy a szervezeted időben megkapja a szükséges utánpótlást, mely az aktivitás közben intenzívebben kerül felhasználásra. Ezzel egyidőben nő a légzésszám, könnyebben lesz az ember éhes, szomjas, és könnyebben fáradnak az izmok is. Összességében ez, mint terhelő aktivitás, nagyon jó oxigenizációt, és tisztulási folyamatokat eredményez, melyben egyéb természetes jelenség is részt vesz, pl.: az izzadás, mely során a bőrön keresztül ürülnek salakanyagok is.

A fizikai aktivitás során tehát a szív intenzívebben végzi a dolgát, melynek kísérőjelensége a hangosabb (erőteljesebb) szívdobogás (amihez erősebb "kalapálás") szükséges (intenzívebb "pumpálás" a szív részéről).

Hangsúlyozom, mindez eddig normális, természetes jelenség.

Ha bármilyen tünetet tapasztalsz a fent soroltak közül, vagy épp olyat, amit nem írtam le, akkor nyugodtan konzultálj egy orvossal. Könnyen meglehet, hogy még ekkor is semmiség a tünet, de érdemes megnézetni, ha más nem, elössz egy megnyugtatással, hogy semmi bajod (eszemben sincs az orvosokat reklámozni). Előfordulhat, hogy kivizsgálják a dolgot, ami hasznos lehet, lévén, hogy a szív központi része a test működésének, ahogy fentebb olvashattad.

Mentális eredet: igen, lehetséges. Ma már megjelentek olyan orvosi irányzatok, melyek egyértelműen bemutatják, hogy a testi tünetek megjelenése, a betegségek, és a lelki- érzelmi- mentális állapot között szoros összefüggés van, melyet részben az ember maga is tapasztalhat, és tapasztalt már életében rendszeresen, ha egy kicsit belegondolsz.

Erre egy nagyon egyszerű példa: stresszhelyzet. Amikor az ember stresszhelyzetbe kerül, különféle tünetek jelenhetnek meg, egyénenként eltérő számban és minőségben: pl.: szédülés, hasmenés, depresszió, izzadás, intenzív emésztés, gázosodás, stb. - egyértelműen mutatja, hogy a stressszes, szorongó állapottal összefüggésben van.

Érdekes jelenség továbbá, hogy ez fordítva is lehetséges; az életmód, a fiziológiai álapot hatással van az emocionális- mentális - lelki állapotra. Az ember aki soha nem alussza ki magát, nem csak fiziológiailag lesz rosszabbul, elkezd lefogyni, lasssabb lesz, hanem nem vág úgy az esze, érzelmileg érzéketlenedik, érdelődése csökken.

Ezt az oldalt akkor érdemes megvizsgálnod, ha a pánikrohamok visszatérő jellegűek - ekkor érdemes megvizsgálni, hogy nem hajtod-e magad túl, és eleget- és megfelelő módon pihensz-e, alszol-e, passzívan/aktívan pihensz -e.

Az étrendnek is komoly hatásai vannak a fizikai állapotra. Köztudott, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedés tartós negatív étrenddel is elősegíthető. Körülbeblül 30 éve terjeng a tévhit, hogy a zsíros ételek agyvérézést okozhatnak, és szív- és érrendszeri megbetegedést. 30 év azt bizonyította, hogy ez a felfogás téves, és hogy egy egész más élelmiszert kell megvizsgálni az ügyben: a cukrokat. Ma már bebizonyították, hogy a mesterséges (nem gyümölcs és zöldségekben lévő) cukrok, és mesterséges kombinációk, mint a glükóz-fruktóz, ugrásszerűen megnöveli a megbetegedések esélyét, mert a szervezet "nincs rá felkészülve", így javarészt raktározódik a szervezetben, és sokkal több idő és energia a szervezettől, míg az elbomlik, és kiürül. Kimutatták, hogy a cukrok bizonyos fajtáinak olyan hatása van az agyra, mint a kokainnak - függőséget képes kialakítani.

Az alapvető folyamat, amikor valaki cukrot fogyaszt, körülbelül a következő: amikor a cukor bekerül a szervezetbe (akkor -tekintve a mai ételeket ) az esetek nagy részében a normál mennyiségű cukor sokszorosa kerül be - akár egyetlen csokival - a szervezetbe - melyet a szervezet azonna megkezd elégetni, mert nem akarja elraktározni - valószínüleg már épp elég van, több mint kellene - valamnt mert ekkora mennyiségben nincs szükséges a szervezetnek rá. Ekkor a szervezet, hogy fizikai aktivitásra sarkalljon az egészség megőrzéséhez és a cukor elégetéséhez, pszichológiailag éberebbé, "erősebbé", mozgékonyabbá teszt - egy időre: körülbelül 10-30 percre, egyeseknél 30-60 percre max. Akkor van gond, ha a szervezetből a cukor nem tud elégetődni ennyi idő alatt: a szervezet visszaáll normál álapotba, és - lévén, hogy nem tehett mást - elkezdi elraktározni a cukrot; oda, ahol hely van. Először csak az izmokba, és a zsírraktárakkal együtt, később, amikor már nincs hova rakni úgy, hogy az egészség megőrízve maradjon, akkor kezdi el a szervekbe is lerakni. Ez már régen rossz. Ekkor jönnek a tünetek: lassúság, szervi elégtelen működés (pl a hasnyálémirigy esetében), apró szerkezeti elhalások, stb. Ezek a tünetek nagyon sokáig nem vehetőek észre, általában csak akkor veszik észre, amikor már nagy a gond: pl cukorbetegség: a hasnyálmirigy nem termel megfelelően (amikor ez bekövetkezik, akkor már nagyon régen gond van; már sok raktár telített, és néhány szer is érintett már cukorlerakódásban).

Hogy jön ez a szívveréshez?

Az intenzív szívverés (esetleg tartósan magas vérnyomás, szívmegnagyobbodás, "ok nélküli" intenzív szívverés) jelensége lehet ennek az egészségügyi állapotnak: jellemzően amikor fennakadás van a véráramban, vagy nehezebb a szív dolga, hogy eljuttassa a tápanyagokat a szervezetbe, akkor jelentkezhet. A szívmegnagyobbodás a tartósan magas vérnyomás tünete is lehet, lévén, hogy tartósan kell intenzívebb munkát végeznie a szívnek. A szívmegnagyobbodás (és magas vérnyomás) jellemző tünetet a "szűk mellkas" érzés, a hevesebb szívdobogás, a kitágult erek, és lévén, hogy tartósan nagy munkára van ítélve a szív: tartós fáradtság, rosszabb élettani mutatók, gyengébb fizikai aktivitás, és a lelki érzelmi, pszichológiai hatások, mint a depresszió, általános rossz kedv (lévén, hogy a megszokott teljesítmény romlik, főleg ha hosszabb időre romlik), stb.

Fontos megjegyezni, hogy a cukor épp ellentétesen hat a szervezetre, mint a só. A természetes konyhasó (99,5% színtiszta NaCl) olyan alapvető szüksége a szervezetnek, mint a levegő, vagy a víz. A szervezetben a só a folyadékokban, a vízben van oldva. Minden fizikai aktivitás sótlanodással jár, így az pótolni kell. Az úgy Magyarországi sóellenes törvény körülbelül életellenesnek minősül. A cukor a szervezet sótlanodását segíti elő, így az általános megbetegedést.

A legalapvetőbb élettani folyamatok, emésztés, idegrendszer, agyi működés (így a figyelem, a gondolkodás, a logika, stb), alapvető létszükséglete a só. A sóhiány szintén komoly megvetegedések forrása lehet.

Összességben, azt lehet mondani, hogy a szervezet megfelelő támogatásával a betegségek nagyon nagy hányada és a tünetek elkerülhetőek. A Te esetedben a szívverés oka lehet éppúgy táplálkozási, vagy épp lelki eredetű, vagy mindkettő, ezt Te jobban tudod, ha megvizsgálod a táplálkozásoda, az életviteledet, legalább a fent leírt sorok alapján.

Ha nincs semmilyen fiziológiai okod arra, hogy a "kalapáló" szívverés rendszeresen visszatérő jellegű legyen, akkor érdemes megvizsgálni a táplálkozási, pihenési, lelki, érzelmi, gondolati oldalakat is, kapcsolataidat, esetelg mindent, ami félelemre adhat okot - mulbeli traumákat, félelmeket, akár kivizsgáltatni orvossal - kardiológussal beszélni.

Ha mindez meglenne, és semmi, akkor érdemes újravizsgálni, hogy az életviteled nem hajszolt-e, rendesen pihensz-e, rendesen, megfelelően táplálkozol-e, és a lelki oldal is rendben van-e, és elkezdeni valtoztatni. Érdemes a héten, hétvégén találni egy napot, amikor annyit pihensz, amennyit akarsz, pl a szombat, érdemes újra megvizsgálni, hogy nem fogasztasz-e túl sok káros ételt, cukrosat, esetleg vitaminkúrát tartani (multivitamin - pl a Lenkei féle csomagok - nekem az vált be), és rendbetenni a lelki oldalt is: jó az, ha van legalább egy olyan ember az életedben, akivel mindent meg tudsz beszélni, hatékony lehet egy jó beszélgetés legalább annyira, mintha elmennél pszichológushoz.

Sajnálom, hogy hosszúra sikerült ez a hozzászólás, remélem hasznosnak bizonyúl. Köszönöm, ha elolvastad.