Milyen mikor az ember először megy nőgyógyászhoz? Pontosan hogy zajlik egy ilyen?

"mármint szörösen undi oda állítani nem?"

hülyeség, az undi szó meg bicskanyitó

"tudjátok én 15 vagyok, és állítólag 16 évesen kell először menni."

szintén hülyeség, nem tudom honnan vetted mindkét dolgot..

Általában akkor szoktak elmenni a lányok, amikor már szexuális életet élnek. Akkor érdemes évente szűrésre járni, megnézetni magad. Meg ugye ha gyógyszert akarsz felíratni. De ha nincs semmi probléma, és fiúd sincs, akkor minek?

Minek?Minek?

azért mert az olyan nagylányos ;)

Miért ne kellenne menni?Csak akkor fenyegetnek a nőgyógyászati betegségek ha már élsz szexuális életet?!?!?

Pedig elkellene menni már 16 évesen is!

A vizsgáalt függ attól is hogy szűz vagy vagy nem,és a doktor nem azt nézi majd mennyi szőröd van ott lent,ne izgulj!!

nőgyógyászati vizsgálat

A rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés minden nő életének elengedhetetlen része. Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy szervezetünk legnagyobb elzártságban nevelkedő részei, ha elveszítik mögöttes tartalmukat, csupán ugyanúgy sejtek, szövetek, mint a lenézett régiók.

A vizsgálat minden esetben egy tájékozódó, de egyben feloldó beszélgetéssel kezdődik. A legvalószínűbben elhangzó kérdések:

Első menzesz hány éves korban zajlott le?

Szabályosak-e a ciklusok?

Mikor volt az utolsó menzesz?

Terhesség, szülés volt-e az előzményben?

Van-e valami általános, belgyógyászati jellegű betegség?

Gyógyszerszedés, gyógyszerallergia, műtét?

Volt-e már szexuális kapcsolat, van-e most, fogamzásgátlás?

A rövid beszélgetés a páciensben nőtt feszültség levezetését is szolgálja, amely végén a most meglévő panaszokról értesül az orvos.

A vizsgálat következő lépése, gyakorlatilag elkerülhetetlenül, a külső nemi szervek megtekintése. Már ennek kapcsán számos betegség: pl. szeméremtesti daganat, méhelőesés, hólyagsérv, fejlődési rendellenességek, gyulladások, túl tág hüvely felismerhető. Az orvos először - a nevét is erről kapta - a kacsa csőrére emlékeztető steril eszközt óvatosan a hüvelybe vezetve (fájdalommentes) tájékozódik a hüvelyfal, a méhszáj és a hüvelyi váladék állapotáról. Ennek révén láthatóvá válik a hüvely belső felülete és a méh hüvelyi része, a méhnyak, és annak külső része, a méhszáj. Nyomban felismerhetőkké válnak - többek között - különböző gyulladásos folyamatok, ha azok szabad szemmel is látható elváltozást okoznak. Ha látható gyulladásos jelek nincsenek, viszont a betegnek ilyen jellegű panaszai vannak, kis teszt papírcsíkkal vizsgálhatjuk a hüvely és a méhnyak váladékát, valamint vattatampon segítségével kenetet vehetünk hüvelytisztasági vizsgálatra. A papírcsík elszíneződése a váladék vegyhatásának megváltozása révén utal fertőzésre. A kenet laboratóriumi vizsgálata után lehetővé válik az esetleges gyulladások célzott (a kórokozót név szerint célzó) kezelése.

A hüvelyi feltáró vizsgálat következő része a méhnyak vizsgálata. Ehhez fényforrással ellátott nagyító készüléket, úgynevezett kolposzkópot használunk, mely műszer segítségével a méhszájat és annak környezetét nagyító alatt vizsgáljuk. Majd a a "rákszűrés" következik, ami a méhszájról, egy műanyag pálcával a legfelső, könnyen leváló sejtréteg lesodrását jelenti. Ezek között a sejtek között próbál a kórszövettanász daganatos, daganatra gyanús sejteket találni.

A lelet értékelése:

P0: értékelhetetlen

P1: éretlen sejtek, negatív lelet

P2: érett sejtek, negatív lelet

P3: gyulladásos vagy daganatra gyanús sejtek

P4: rák gyanúja

P5: rák

A méhnyak vizsgálatának befejező részeként, azt ecetsavas és jódos oldattal beecseteljük, mert így festve, egyes kóros sejtelváltozások felismerhetőkké válnak.

A feltárás után következik a kismedencei szervek tapintásos vizsgálata. A nőgyógyász egyik kezének mutatóujját a hüvelybe vezeti (szüzeknél ez lehet a végbélnyílás is), és így a másik kézzel az alhast áttapintja. A két kéz között érezhető a méh (mérete, helyzete, tömöttsége), a petefészkek (ciszta, daganat, gyulladás, méhen kívüli terhesség) és mindkettő környezete. Így különböző kismedencei gyulladásos, illetve jó- és rosszindulatú daganatos betegségek kórismézésére nyílik lehetőség.

Ezt kiegészítve az ultrahang vizsgálattal felismerhetővé válnak az olyan elváltozások, melyek egyébként nem, vagy csak igen nehezen kimutathatóak. Így például a méh falában elhelyezkedő izomdaganatok, a méhbelhártya változásai vagy a petefészkek betegségei.

Ezután az emlők vizsgálata jön a sorban. Ahogy az havonta otthon javasolt, minden ciklus elején (5-7. nap), önvizsgálatként, a rendelőben az orvos is végigtapintja az emlőket, megtanítva azt a technikát még nem ismerő páciensnek. A kezelőorvos javaslatára - elsősorban a 40 év felettiek esetén - mammográfiai vizsgálat is szükséges lehet az emlők egészségének ellenőrzésére.