A menstruáció milyen időközönként van?

A menstruációs ciklus élettani változások visszatérő ciklusa a női szervezetben, ami a nemi hormonok irányítása alatt áll és szükséges a szaporodáshoz. Nőknél a menstruáció általában havonta (átlagosan 28, gyakorlatilag 25-33 naponként) fordul elő. A tinédzsereknél a ciklus még meglehetősen ingadozó lehet, csak kb. 18-19 éves korban vesz fel egy viszonylagos állandóságot. Ez a hormonok folyamatos munkája miatt van.

Az ovuláció során a nemileg érett női testben egy petesejt érik meg (esetenként kettő, ami kétpetéjű ikrek születéséhez vezethet).

A méh nyálkahártyája folyamatosan megvastagszik. Ovuláció után a méhfal megváltozik, képessé válik a megtermékenyített petesejt befogadására és terhesség kialakulására. Ha a megtermékenyítésre és a terhességre nem kerül sor, a méhfal leválik és új ciklus kezdődik.

A menstruációt követően a tüszőérést serkentő hormon szintje lassan emelkedni kezd, új tüsző érését segítve.

A ciklus közepe táján az ösztrogének szintje is emelkedik, ami az érett petesejt kilökődését idézi elő.

A petesejt bekerül a petevezetőbe, közben a felrepedt tüszőből kialakul a sárgatest, ami a ciklus hátralévő részében, egészen a menstruációig termeli a progeszteront. Ebben az időszakban a legnagyobb a megtermékenyítés esélye

Közben a méh nyálkahártyája megvastagszik, dúsan erezetté és mirigyessé válik, felkészül a megtermékenyített petesejt (zigóta) beágyazódására.

Amennyiben ez nem történik meg, a sárgatest elsorvad, progeszterontermelése leáll és a nyálkahártya leválása megkezdődik, vérzés kíséretében