A magas fehérvérsejt szám mitől van? Mert nekem 25 és a normál 2-5!

A fehérvérsejtek (leucocyta)

A rend örzője ..

A fehérvérsejtek igen jelentős szerepet töltenek be a betegségkeltő baktériumokkal szembeni ellenállásban, és nem csak a vérben, hanem a test szöveteiben is megtalálhatóak. A csontvelőben és a nyirokcsomóban keletkezik. A lép és a csecsemőmirigy készíti fel a későbbi feladatai ellátására. Többféle fehérvérsejt létezik. A fehérvérsejteknek több fajtája létezik.

A limfociták (kb. 20-40%), a granulociták (kb. 50-70%) és a monociták (kb. 2-8%)

A granulociták

Közös jellemzőjük, hogy plazmájukban szemcsék (granulumok) találhatók, melyek jól festodnek. A vörös csontveloben képzodnek. Szerepük meglehetosen szerteágazó. Részben bekebelezik a baktériumokat, mások anyagcsere-termékeikkel pusztítják el. A bennük lévo granulumok részben lizoszómák, részben olyan hólyagocskák, melyek hisztamint, szerotonint, prosztaglandint tárolnak. Ha ezek kiszabadulnak és a vérbe kerülnek, a szervezetben allergiás reakció játszódik le.

A limfociták

A fehérvérsejtek másik nagy csoportja. Jellemzojük, hogy plazmájukban szemcsék nincsenek. (Ezért a jellemzojükért szokták ezeket a sejteket agranulocitáknak is nevezni.) Élettartamuk 1-2 hét, de egyesek évekig is funkcionálnak. Ezek a memóriasejtek. A nyirokcsomókban, a lépben, a bél nyiroktüszoiben keletkeznek. Nagyságuk alapján kis és nagy limfociták vannak. Eredet és muködés szerint T és B limfocitákat különböztetünk meg. A T-sejtek fejlodését a csecsemomirigy irányítja (Thymus). A nevük is innen ered. Ezek biztosítják a sejtes immunitást vagy celluláris immunválaszt. Felismerik az antigéneket, ölo hatásukat sejt-sejt kölcsönhatás révén fejtik ki. Fagocitózisra nem képesek, de limfotoxint tudnak termelni, amely baktériumokat pusztít. A T-sejtek részt vesznek a szervezetbe kerülo anyagok elleni védekezésben, a rosszindulatú daganatok elleni védekezésben és a beültetett szövet, vagy szerv elleni védekezésben, vagyis a transzplantátum kilökodésében. A B-sejtek a nyirokcsomókban lépben és egyéb nyirokszervekben képzodnek, nincs közük a csecsemomirigyhez. Ezek a sejtek biztosítják az antitestes vagy humorális immunválaszt. Antigén hatására a B-sejtek plazmasejtekké alakulnak át és immun- globulint termelnek. Ezek a vérplazmában találhatók, szerkezetük alapján IgG, IgM, IgE, IgD és IgA típusúak lehetnek. Egyesek a könnyben és a nyálban is megjelenhetnek.

A monociták

A fehérvérsejtek között legnagyobbak a monociták. A vörös csontvelőben képződnek, majd különböző szövetekbe kerülnek. Nagy szerepük van az antigének felismerésében és az immunválasz kialakításában. A betegségek diagnosztizálásában igen fontos a fehérvérsejtek arányát kifejező minőségi, vagy kvalitatív vérkép, mert egyes betegségek esetén a fentiek aránya jellegzetes módon megváltozik.

* Alacsony érték:

A fehérvérsejt alacsony értéke vírusos infekcióra vezethető vissza, de a malária és a tífusz esetében is csökken a mennyiségük értéke. Esetleges csontvelő károsodást is jelezhet a fehérvérsejt csökkenése (nagymértékű röntgenhatás, rák- vagy pajzsmirigy- gyógyítására használt gyógyszerek alkalmazása).

* Magas érték:

Különböző okok miatt nőhet meg a fehérvérsejtek száma. Legtöbbször egy baktérium, gomba vagy parazita az oka, de lehetséges egy akut mérgezés, vérzés, leukémia (fehérvérűség), vagy egy erős sokk is a fehérvérsejt hirtelen megnövekedésének az előidézője.