Az baj ha egyszerre fogom használni a Betadine hüvelykúpot (bacira, gombára) meg a Ciprobay kapszulát szájon át (holyaghurutra)?

Nem érdemes otthon kísérletezni,mert nem tudhatod,hogy mi okozza a tuneteidet,és mivel lehet megszuntetni.

Lehet,hogy a gyógyszer amit használsz,nem elég arra,hogy kirtsa a kórokozót,és tobbet ártasz vele,mint használsz,mert a kórokozó,ami a gyulladást okozza csak még ellenállóbb lesz az eredménytelen kezeléssekkel.

Keress fel egy megbízható orvost,aki megállapítja a kórokozót,és a megfelelo szert,szereket adja,a megfelelo mennyiségben,a megfelelo ideig,hogy hassanak.

És perzse ezek mellett ne feledkezz meg a higiéniáról és a természetes gyógymódokról.

Egyébként az antibiotikum nem oli meg a gombákat,hanem inkább segíti a szaporodásukat.

Az antibiotikum a baktériumokra való.Azokra sem mindegy,hogy melyik fajta,milyen adagolásban,és mennyi ideig.Mert a rosszul szedett antibiotikum nem irtja ki,hanem még ellenállóbbá teszi a baktériumot.

Ha gombád és baktériumod is van egyszerre,akkor mind a kettore kulon specifikus kezelés kell.

De nyugodtan kísérletezgess csak magadon.Majd,ha már teljesen ellennállóak lesznek a kórokozóid minden gyógyszerre,kezelésre,és komoly bajaid leszek belole,például rámehet a méhedre,petefészkedre,kismedence gyulladást,méhszájsebet-ami a rák eloszobája,meddoséget okozhat,akkor majd rájossz,hogy mennyire nem torodtél az egészségeddel,és sajnálni fogod,hogy nem léptél idoben.

Az antibiotikumok felborítják a bélflóra egyensúlyát

Számos kapcsolat van a bélben lévő mikróbák és a gazdaszervezet között, melynek egyensúlyát az antibiotikumok képesek felborítani – olvasható az Antimicrobial Agents and Chemotherapy áprilisi számában.

Az emberi szervezet béltraktusában hatalmas mennyiségű baktérium él, melyek számos mechanizmussal járulnak hozzá az egészség megőrzéséhez: segítik az emésztést, vitaminokat állítanak elő, védenek a kórokozó mikróbáktól.

A Brit Columbia Egyetem munkatársai egerek székletéből tömegspektrometria segítségével több, mint kétezerféle molekulát azonosították, majd antibiotikumos kezelés összetételre gyakorolt hatását vizsgálták.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A második körben végzett vizsgálat, mely a kezelés hatását célozta, a molekulák mintegy 87 százalékánál mutatott ki pozitív, vagy negatív irányú koncentrációbeli változást, melynek mennyisége kétszerestől 10 000-szeresig terjedt. A leginkább érintett vegyületek a szteroid hormonok, az eikozanoid hormonok, a szénhidrátok, a zsírsavak és az epesavak voltak.

Az antibiotikumok indokolatlan szedésének káros következményei

Ezek mindegyike fontos szerepet tölt be a szervezet egészségében, befolyásolják az immunrendszert, a nemi működést, az ásványi anyagok egyensúlyát, a cukor anyagcserét, és más anyagcsere-folyamatok működését.

Caetano M. Antunes és munkatársainak következtetése szerint az antibiotikumok szükségtelen használata olyan káros hatásokat gyakorol az emberi egészségre, amivel korábban az orvosok nem számoltak.

Továbbá az antibiotikumok bélflórát érintő hatása anyagcsere-változásokat okoz, ami könnyen anyagcsere-alapú megbetegedésekhez vezethet, például immunhiány, depresszió, cukorbetegség.

Mindezek ellenére további vizsgálatok szükségesek annak tisztázására, hogy a bélben élő mikróbák hogyan képesek befolyásolni az emberi szervezet élettani folyamatait, és ez az információ hogyan használható fel az egészségi állapot javításában.

Az antibiotikum kétélű fegyver

A magyarok viszonylag megfontoltak az antibiotikum-szedést illetően, a sokszor indokolatlan és veszélyes gyógyszerből azonban még mindig többet szedünk, mint a skandinávok, ám kevesebbet, mint a mediterrán országok lakói.

Az utóbbi 5-10 évben egyre több és egyre összetettebb rezisztencia alakult ki a baktériumoknál, ami azt jelenti, hogy növekszik azon betegségek száma, amelyek ellen az antibiotikumok sem jelentenek gyógyírt.

A gyógyszerszedés szabályai

Nem véletlen, hogy a gyógyszerek nagy része csak orvosi vényre adható ki. Nem mindegy ugyanis, hogy egy adott hatóanyag milyen formában jut be a szervezetbe.

Az ellenálló baktériumok túlnyomó hányadáról érdekes módon kiderült, hogy első sorban nem az orvosságok miatt, hanem genetikai okokból módosult a szerkezetük – mondta az Országos Epidemiológiai Intézet vezetője a szerdán Budapesten rendezett második Európai Antibiotikum Napon.

Melles Márta rámutatott: az antibiotikumok olykor kétélű fegyverként viselkednek, miközben hatékonyan küzdenek a bakteriális megbetegedések esetén, indokolatlanul és helytelenül alkalmazva komoly veszélyt jelenthetnek.

A legnagyobb gondot az jelenti, hogy nagyon sokan orvosi szakvélemény nélkül öngyógyszerelik magukat.

Általában náthás tünetekre használják az antibiotikumot

Óvatosan az antibiotikumokkal!

Ne követeljünk minden megfázásra antibiotikumot a háziorvostól! Csak a bakteriális fertőzések kezelhetők és kezelendők antibiotikummal.

Az antibiotikumról>>

Általában a náthás tüneteket próbálják az emberek a fiókban talált antibiotikummal kezelni, jóllehet, a náthát nem baktérium, hanem vírus okozza, így nemcsak hatástalan az ekkor szedett antibiotikum, hanem káros.

Az antibiotikum ugyanis egyfajta „fertőtlenítő nagytakarítást” végez a szervezetben, így – egyebek mellett – a természetes védekezéshez szükséges bélflórát is igencsak „megnyirbálja”. Ezzel lényegében gyengíti az immunrendszert. Mindezek miatt nagyon fontos, hogy a betegek ne cukorkaként szedjék az antibiotikumot.

A tömeges szedés rezisztenciát okozhat

Az antibiotikumokkal azért is csínján kell bánni, mert a túlzott és tömeges szedése növelheti a baktériumok ellenálló-képességét – hangsúlyozta a szakember.

Elmondta azt is, hogy noha a háziorvosok csak külön díjazás ellenében kérhetik a bakteriális fertőzés azonosítását célzó gyorstesztet, ám a doktorok többsége – néhány év tapasztalat birtokában – nagy biztonsággal meg tudják állapítani az antibiotikum adásának indokoltságát.

A helytelen antibiotikum-használat miatti rezisztencia az oka annak, hogy Európa 27 tagállamában - 498 millió lakost érintően - évente mintegy 4 millió úgynevezett nosocomiális, tehát egészségügyi ellátás során szerzett fertőzés fordul elő, amely hozzávetőleg 16 millió többlet ápolási napot és 7 billió euró plusz költséget jelent – hangzott el a rendezvényt követő sajtótájékoztatón.

Bélflóránk egyensúlyát számos külső hatás felboríthatja. Ilyenkor a bélbaktériumok egy része elpusztul.

Az egyensúly megbomlása után a sérült bélflóra már nem tudja ellátni eredeti feladatát, ami pl. emésztési zavarhoz vagy a szervezet védekezőképességének csökkenéséhez vezethet.

A bélflóra egyensúlyának felborulását okozó leggyakoribb veszélyforrások:

* Antibiotikumok: széles spektrumú antibiotikumok, elhúzódó antibiotikus terápia, vagy egyetlen nagy dózisú antibiotikus kezelés is elpusztíthatja a bélflóra nagy részét. Ennek következtében puffadás, hasmenés alakulhat ki.

A bélflóra egyensúlyának felborulásakor a jótékony baktériumok tömegével pusztulhatnak el, melyet kártékony baktérium fajok elszaporodása követ. A bélflóra károsodása gyakran vezethet hasmenéshez, hasfájáshoz, puffadáshoz, hányingerhez, valamint székrekedéshez.

A bélflóra egyensúlyának helyreállítására célszerű minél előbb gondolni!

A probiotikumok - a jótékony baktériumokat tartalmazó készítmények - tudományosan igazolt módon, megbízhatóan juttatják vissza a szervezetbe a jótékony baktériumokat.

A többféle baktérium törzset tartalmazó készítmények elősegítik a bélflóra egyensúlyának gyors helyreállítását.

A bél falában a baktériumok megtelepednek és helyreállítják a bélflóra működését, amely ismét képes lesz feladatát ellátni.

Csökken, majd megszűnik a hasmenés, a puffadás, nő az emésztés hatékonysága, helyreáll a vitamintermelés, a szervezet számára káros baktériumok megtelepedése és elszaporodása lehetetlenné válik, szervezetünk védekezőképessége megerősödik.

A bélflóra fő funkciója a kórokozókkal szembeni védelem, valamint az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása. Ha a bélflóránk egyensúlya felborul, és a káros baktériumok száma megnő, célszerű probiotikumokat, prebiotikumokat alkamaznunk az egyensúly helyreállítása érdekében.

Probiotikus törzsek

* Bifidobacterium adolescentis, bifidum, longum, infantis

* Lactobacillus acidophilus, casei, delbruekii

* Saccharomyces boulardii

Probiotikum, prebiotikum, szinobiotikum

Probiotikumok. Probiotikumnak nevezzük azokat a baktériumok, gombákat, melyek szájon keresztül bejutva, élve elérik a vastagbelet, majd ott megtapadva (colonisatio) a gazdaszervezet számára hasznos funkciót töltenek be. Másként megfogalmazva olyan élő microbialis táplálék-kiegészítők, melyek a bélflóra egyensúlyának pozitív irányú megváltoztatásával a szervezet állapotát javítják.

Prebiotikumok. A prebiotikumok olyan nem emészhető élelmiszer összetevők, melyekre nem hatnak a gyomor és bélrendszer felső szakaszának emésztőenzimei, éppen ezért változatlan formában képesek eljutni a vastagbélbe, s ott serkenteni a jótékony hatású baktériumok szaporodását. Képviselőik oligoszacharidok (2-9 egyszerű cukormolekulából épülnek fel), melyek megtalálhatók a hagymafélékben, articsókában, zabpehelyben, búzában, anyatejben, érett sajtokban.

Ön tudta?

Az emberi bélflórát 300-500 különböző baktériumfaj alkotja, számuk az emberi sejtek tízszerese. A széklet száraz súlyának 40-60 százalékát is ezen baktériumok adják.

Szinbiotikumok. A szinbiotikumok a probiotikumok és a prebiotikumok együttesét jelentik, vagyis olyan készítményeket, melyek alkalmazása során a két tényező előnyös hatása összegződik.

Az egészséges bélflóra

A születéskor steril vékony- és vastagbelet táplálástól függően anyatej esetén bifidobaktériumok, tápszer esetén vegyes flóra kolonizálja.

A bélcsatorna kezdeti bakteriális benépesülése fontos a nyálkahártya immunrendszerének kialakulásában, ennek szabályozásában. Életkorra jellemzően mindenkiben kialakul egy egyensúlyi állapot (equilibrium), mely egyénre jellemző, időben többnyire állandó.

A normál bélflóra számokban

* gyomor: kevesebb mint 103/ml,

* vékonybél: jejunum 103-104/ml, ileum 105-106/ml (bacteroides, bifidobacteroides, fusobact., clostridiumok

* vastagbél: 1011-1012/ml (eddigiek+ enterococcus, peptococcus, enterobacteriaceae)

A normál bélflóra főbb funkciói az idegen kórokozókkal szembeni védelem, az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása, a nyálkahártyát alkotó sejtek osztódásának, fejlődésének szabályozása, a maradék tápanyagok megemésztése, rövid szénláncú zsírsavak termelése (ez a bélhámsejtek elsődleges tápanyaga).

Abban az esetben kell probiotikumokat, prebiotikumokat alkamaznunk, ha a bélflóránk egyensúlya felborul, és a szervezet számára káros baktériumok száma megnő.

Ennek okozója lehet az egyoldalú táplálkozás, fertőzések, antibiotikum kezelés, túlzott mértékű alkoholfogyasztás, dohányzás.

Az egészséges bélflóra helyreállítása

Az egészséges bélflóra helyreállításának két feltétele van: a károsító tényezők megszüntetése és az elpusztult flóra pótlása. Ez utóbbiban vannak segítségünkre a pre- és probiotikumok.

Javasolt használatuk gyomor-bélhurutban, székrekedés esetén , antibiotikus terápia után, magas cholesterinszint esetén, haspuffadás, emésztési zavar előfordulásakor. Túladagolásuk nem lehetséges, esetleg enyhe hasmenés jelentkezhet.

Fontos tudni

A probiotikumokat nem ajánlott éhgyomorra szedni, érdemes étkezés közben fogyasztani.

Jelenleg két fő probiotikum forrás áll a rendelkezésünkre: kapszulás készítmények és tejtermékek. Ez utóbbiak csoportjában azonban a tárolás során a csíraszám töredékére csökkenhet.

Mik az előnyös hatások?

Összefoglalva a pre- és probiotikumok előnyös hatásait, három fő tényezőt emelhetünk ki:

* egészséges bélflóra kialakítása (kórokozók szaporodásának visszaszorítása, fertőzéses hasmenés megszüntetése);

* a szervezet védekezőképességének fokozása, szabályozása (allergiás megbetegedések számának csökkentése, autoimmun kórképek megelőzése);

* vérzsír-értékek javítása: orvosi terápiában bizonyítottan hasznosan gyomor-bélhurutban, illetve annak megelőzésében, atópiás megbetegedésekben és gyulladásos bélbetegségekben.