Kezdőoldal » Egészség » Nők egészsége » Pontosan mi okozza a mentruáci...

Pontosan mi okozza a mentruációs fájdalmat és miért van az, hogy míg egyes nők semmit sem éreznek ilyenkor, mások komoly görcsökkel küzdenek?

Figyelt kérdés
Azt hittem, hogy pl. az embertől is függ, de a szülésem után már nem olyan fájdalmas a menstruációm. Akkor ez a fájdalom a méh nagyságával van kapcsolatban?
2009. márc. 25. 13:09
 1/7 anonim ***** válasza:
25%
ez a fájdalom teljesen pszichés alapú.
2009. márc. 25. 13:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 A kérdező kommentje:
Ezt hogy érted?
2009. márc. 25. 13:25
 3/7 anonim ***** válasza:
100%

Kedves első! Lehet, h egyeseknél pszichés alapú, DE nem mindenkinél!

Én évekig szenvedtem vele (a családom összes nő tagja, tehát örökletes), majd kiderült, hogy endometriosis-om volt, így fogamzásgátlót kell szednem. Azóta nem fáj :)

Se ezelőtt, se most nem viszonyulok másképp a menstruációhoz, tehát nem utálom :P és nem is tettem, hogy esetleg azért fájt, volna, vagy bebeszéltem volna magamnak.

A nődoki is megmondta, gyógyszer vagy szülés és elmúlnak a fájdalmak.

De, hogy pontosan mitől fáj, azt sajnos nem tudom :(

Bocsi a kis offért!

2009. márc. 25. 13:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 A kérdező kommentje:
Kedves második! Köszönöm, hogy megosztottad a tapasztalatod! Nekem ugyanez volt: minden nőnek a családomban nagyon fájt, így én is örököltem, aztán a szülés sokat segített, szóval nem volt pszichés, hisz ugyanaz a személy maradtam, én magam nem változtam. De még mindig nem értem ezt. Mitől fáj egyik embernek, míg a másiknak nem?
2009. márc. 25. 13:37
 5/7 anonim ***** válasza:
De, pont ez bizonyítja, hogy pszichés. Nincs olyan, hogy öröklöd. Ezt látod otthon, ezt veszed alapul, így állsz hozzá tudatalatt és ezért fáj neked is. Biz. műtétek, szülés, stb. után változik a tudatod, te magad is, és szintén tudatalatt a menstruációdhoz való hozzáállásod. Ezért pszichés. Minden az agyban kezdődik.
2009. márc. 25. 14:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 A kérdező kommentje:
Mikor én menstruálni kezdtem, fogalmam sem volt róla, hogy a családban ezt ki hogy élte meg, mert ezt tabuként kezelték a rokonok. Kb. 16-17 éves korom táján, amikor már nem bírtam tovább, anyunak elmondtam, hogy elviselhetetlen a fájdalmam az első napon, akkor mondták nekem, hogy nekik is így volt és majd a szülés után meglátom, hogy jobb lesz. Igazuk lett. Nekem nem volt pszichésen berögződve semmi meg a szülés után sem azon gondolkodtam, hogy "na most jobbnak kell lennie", eszembe sem jutott. Nem szokásom bebeszélni magamnak dolgokat, nem vagyok hipochonder.
2009. márc. 25. 14:47
 7/7 anonim ***** válasza:
Szerintem hülyeség hogy agyban dől el, ez hogy fáj e vagy sem.Nekem nagyon szokott fájni,de próbálok úgy hozzá állni olyankor,hogy nem fáj,kibírom,csinálok valami kis sütit vagy valami.Rám ez a fájdalom hullámokban tör,tehát fáj pár percig,aztán egyáltalán nem.Aztán megint, és megint nem.Amikor nem fájt,teljesen máshova figyeltem,le volt kötve az agyam,amúgy is úgy álltam hozzá, hogy nem érdekel, nem fog fájni.Rá pár percre arra lettem figyelmes, hogy le kell ülnöm úgy görcsöl.
2009. márc. 25. 16:33
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!