Huszonéves (! ) szűz lányok a nőgyógyásznál: élmények, tapasztalatok? Mikor mentetek el és miért?

én 21 vagyok és még szűz, de már túlvagyok egy kisebb nőgyógyászati műtéten

ami történt, hogy húgom PCOS gyanúval vizsgálták, és megállapították, hogy rendellenes a szűzhártyája (egy extra sáv van a nyílás közepén, ami kettőbe szeli a nyílást)

neki azt mondták, hogy viszonylag vékony, el fog szakadni ha majd nemi életet kíván élni

de mivel halottam róla, hogy az ilyesmi örökletes, és aggódtam, hogy mi van ha nekem is ez van, elmentem megnézettetni magam, és nekem az orvos azt mondta, hogy ez elég vastag, és műtét nélkül nem valószínű, hogy lesz vele valami

nah és akkor úgy döntöttem, hogy legyek túl a műtéten, mert ez úgyse múlik el magától, és amúgy meg elég minimális műtétről van szó, csak elmetszik a nem odavaló szövetet, hogy szabad legyen a nyílás a hüvelybe

először felvetették az altatást, merthogy féltem a vizsgálattól is, de aztán végül megegyeztünk abban, hogy elkábítanak, és helyi érzéstelenítést adnak be, és úgy csinálják, mert én nem szerettem volna altatva lenni, mert az sokkal veszélyesebb

és igazából a helyi érzéstelenítésen kívül semmit nem éreztem, délutánra már teljesen jól voltam

de amúgy az orvosok is meg a nővérek is mind iszonyúan rendesek meg korrektek voltak

én csak egy dolgon röhögtem, hogy kötelező terhességi tesztet csináltatnak minden nővel, akit műtenek (gondolom a kábító meg altató izék meg stb miatt), és olyan korú, és velem is megcsináltatták, hiába menstruáltam éppen, meg ráadásul egy olyan műtéten voltam, ami nélkül nem is tudnék majd nemi életet élni, szóval az vicces volt

én amúgy női nőgyógyászt kerestem fel, elég tapasztaltat, aki egyértelműen nagyon népszerű, és be van táblázva; meg is van az oka, nagyon rendes, kedves volt, és egészségügyi szemponton kívül nem is érdekelte, hogy szűz vagyok-e, vagy próbálkoztam-e az elvesztésével, inkább csak a tanulmányaimról meg az ő lányáról csevegtünk el

Amúgy én örülök, hogy ezt így elintéztem, mert ez az egész egy fél év alatt játszódott le, szóval ha akkor próbálom amikor már szerettem volna elveszíteni a szüzességem, akkor szívtam volna a fogam, hogy miért nem lehet ezt rövidebb időn belül elintézni

De amúgy ha ez nem lett volna, én nem mentem volna nőgyógyászhoz, mivel egyéb problémám nem volt, az meg, hogy kellene menni ennyi idősen, elég agyatlanság

Egyik orvoshoz se kell csak úgy menni, nem azért vannak, hogy raboljuk az idejüket, hanem, hogy tényleges problémákat kezeljenek (rákszűrés az tényleges probléma, de csak nemi élet élése után)

Aki meg fentebb azt írta, hogy a nőgyógyász a vizsgálat alapján választja ki a foggátló típusát, az elég nagy tévedésben van. A nőgyógyászok csak találgatnak, hogy kinek mi válik be. Általában azt írják föl kezdésnek ami a legtöbb betegüknek bevált, vagy pedig azt amelyiknek a gyártója a legjobban fizet nekik. Már több ismerőstől hallottam, akinek bevallotta az orvos, és itt is sokan írnak ilyenekről. A vérvétel is csak kizárólag azért van, hogy lehessen tudni, hogy egyáltalán szedhet-e foggátlót az egyén, mert örökletes trombózishajlammal nem lehet, mert ugye trombózist okoz.

Kérdező amúgy húgomnak vérvizsgálatot csináltak, meg terheléses cukrot, és mivel ő is szűz, hasi uh-át, de egyik se mutatott egyértelmű PCOSt, pedig a tünetei tök azok. Lehet, hogy neki kéne egy hüvelyi uh, hogy jobban meglehessen állapítani, de ált vérképből meg terheléses cukorból meglehet, úgyhogy próbáltasd meg azokat először, meg hasit, aztán ha nem egyértelmű egyik se, akkor hüvelyi uhát valszeg érdemes, hogy ki lehessen zárni.