Ez normális reakció vagy nem?

És, ha valaki nem fenyegetőzik, hanem minden fenyegetés nélkül próbálkozik és túléli és akkor hagyja el a párja?

Általában gondolom aki tényleg ilyenen gondolkodik, az nem osztja meg ezt másokkal. Bár ez csak feltevés."

Nem a párja lesz felelős azért mert kárt csinál magában, nem vonható felelősségre a szakító fél ! Ha én lennék ebben a helyzetben rá hívnám a mentőket vagy rendőröket és azon nyomban le lépnék. Mért akarja valaki, hogy érzelmek nélkül töltse vele a másik személy az idejét ?Nem kapna 1 csepp szeretett sem, utána azért akarna öngyilkos lenni, tehát ez a kör nem fejeződik be ott ahol elkezdődőt , egyből ki szállni.

Nem értem a válaszadók nagy része honna szedte a forgatókönyvet, amit feltételez, ugyanis a kérdésben nem szerepel, hogy azért "fenyegetőzik" öngyilkossággal, hogy így majd biztos vele marad a párja. Világosan le van írva, hogy vagy komolyan gondolja, és túléli, vagy meggondolja magát valamilyen okból kifolyólag - vagy mert rájön, hogy ez nem megoldás, vagy pedig mert belátja, hogy fizikailag képtelen lenne megtenni/kivitelezni, vagy más egyéb okból.

Az nem derül ki, hogy ez az első ilyen kísérlete-e.

Az sem derül ki, miért szuicid az illető - emögött sok minden állhat, pl. pszichózis, depresszió, szülés utáni depresszió etc.

Ettől függően sok válasz lehetséges, de semmi esetre sem sarkítanám le, hogy "ha igazán szeretné, vele maradna" vagy "egy ilyennel senki nem akar együtt lenni."

Pszichiátria területén dolgozom, sok példát látok olyanra, hogy valaki tűzön-vízen, a poklon át is kitart (sokszor irracionálisan) a párja mellett, míg az ellenkezőjére is. Embere/helyzete válogatja.

Mentális betegségből fel lehet épülni, mint ahogy sok más betegségből is. Illetve meg lehet tanulni vele együtt élni jó életminőséggel. Persze csak ha nem olyanokkal van az illető körülvéve, akik egyből elítélik, hogy "ő egy ilyen". Szerintem akkor neki is jobb, ha azok minél előbb lelépnek.

Ahogy fent is írtam, sokkal több mindent kell tudni a konrét helyzetről ahhoz, hogy legalább hozzávetőlegesen tudjon mondani valamit az ember.

Nincs olyan, hogy "helyes" reakció általában véve.