Borderlineok, mi tart titeket életben?
Én az vagyok sajnos, és rengeteg más is 😢. Ma sírva hívtam fel az orvosom, hogy nem bírom tovább a szenvedést.
Titeket mi motivál, hogy éljetek?
Bármilyen mentális beteg válaszát szívesen veszem. Köszi nektek
Nem akarom elveszíteni Őt, vele akarok lenni, hogy legyek Vele, ha nem is élek?
A másik neg hogy félek is az öngyilkosságtól, meg ha nagyon vágynék is rá, van bennem egy gát, hogy "na, ezt azért csak nem kéne".
Engem az tart életben, hogy van egy macskám, akiről gondoskodom és a tervezgetés, hogy majd lesz több cicám és kutyám, talán nyuszim is. Illetve a sportolás, ami kizökkent az állandó agyalásból, depresszióból és magányból.
Ami nagyon sokat segített, hogy leállam az önbántalmazással és már nincsenek olyan emberek az életemben, akik fizikailag bántalmaznak. Illetve tudom, ha megtörténne, már nem vagyok 5 éves, kihívnám a rendőrséget, megvédeném magmat, nem hagynám, hogy tönkretegyenek, megszégyenítsenek, kihasználjanak!
A fizikai fájdalom pillanatnyilag csillapítja a lelkit, néhány órán vagy napon át jobb, de aztán rosszabb megint... amikor elkezdtem más technikákat alkalmazni arra, hogyan birkózzak meg az érzelmeimmel, akkor elkezdtett a hangulatom is javulni.
Enegm bpd-vel, bipoláris depresszióval, anorexiával, szociális fóbiával és generalizált szorongással diagnosztizáltak. Éveken át szexuálisan bantalmaztak gyerekkoromban, a szüleim sokat dolgoztak, nem volt rám idejük, a kimerültségtől ingerültek voltak folyton, nagyon gyakran megvertek, a tetsvéreimet is, a mindennapi sikoltozás, a sírás a könyörés... borzalmas volt... megölték a macskáimat is, a egyetlen barátaimat... 19 évesen pszichiátrián kötöttem ki, a teljes megőrülés szélén, hallucináltam, blackoutjaim voltak, olyan helyeken találtam magamat, ahol sosem jártam, néha arra eszeméltem, hogy csupa vér vagyok és a kezemben volt egy kés... most 25 éves vagyok és felálltam ebből a sok xarból! Nem könnyű, de van remény! Bízz magadban és senki másban. Találj valamit, ami egyik napról a másikra motivál. Apró célokat, apró hobbikat. Ha szereted az állatokat, akkor azt is nagyon tudom ajánlani, hogy szerezz be kisállatot, vagy járj el lovagolni, önkénteskedni, vedd magam körül olyan állatokkal, emberekkel, akik szeretnek. És a legfontosabb: próbáld ne túlbonyolítani az életet, hanem az apró örömöket észevenni benne. A szép időjárásban, abban, ha két ember megy az utcán kézen fogva és egymásra mosolyog, a szilveszteri tüzijátékon amikor láttam, hogy mennyire összehozza az embereket, mindenki nevet, az apukák a nyakukba teszik a gyeküket és fiatal párok csókolóznak... hát elsírtam magamat.
Kérlek ne add fel, megérdemled a jobb életet, a boldogságot és szeretetet! Minden egyes ember ezt érdemelné.
Én is border vagyok
Engem a párom
Csak sajnos van, hogy miatta zuhanok a mélybe😞
A (remènytelen) szerelmem.
Az önámítás.
Plusz nem sokára jön a Rick és Morty 4.évada.
Egyébként szinte semmi. Az életösztön nem akkora falat, mint azt az ember gondolja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!