Ti ismeretek olyan valakit akit a pszichiáter által felírt gyógyszerek tényleg meggyógyítottak?

#10

„Ezeket pszichés eredetű betegségekre írják fel, követezésképp teljesen csak pszichoterápia útján lehet "meggyógyulni".”

A psziché eredetű, az-az lefordítva lelki eredetű betegségekre írják fel. Most komolyan mondod, hogy a lelki eredetű betegségeket lehet gyógyítani, vagy akárcsak „kezelni” gyógyszerekkel?

A lelki problémákat lelki „eszközökkel” lehet gyógyítani. Úgymint empátia, HIT, szeretet, meditáció, ima, megértő terápiás közösség stb. A fizikai eszközök (gyógyszerek, elektromos sokk) nem lehetnek már eleve alkalmasak a lelki betegségek gyógyítására vagy kezelésére.

„A gyógyszer mint kémiai anyag inkább fizikai tünetekre tud hatással lenni - étvágy, álmosság, extrém mértékű szorongás, extrém mértékű enerváltság, illetve szerencsére olyan gyógyszerek is vannak, amik a hallucinációkat képesek meggátolni.”

Összekevered, mert a szorongás, enerváltság, hallucinációk lelki „tünetek”, nem pedig testiek és ilyenkor az okokat kellene megkeresni, hogy mi okozza azt. Természetesen a testi okok kizárásával, lehet ezeket a lelki tüneteket gyógyítani, aminek első lépése kellene, hogy legyen az okok feltárása, és az ahhoz igazított lelki terápia, ami sok esetben nem is más, mint egyszerű felvilágosítás az un. Tüneteket illetően, hogy az miért nem is betegség.

A pszichiátria ezzel szemben, magát a lélek létezését is tagadja. Az embert az agya által vezérelt „állatnak” tekinti, ezt maguk a pszichiáterek vallják be. És ezért nem is foglalkoznak az okokkal, csak az un. Tünetekkel, amelyek sok esetben nem is betegségek, csak a pszichiáterek annak nevezik el.

Így lesz azután pld. a párkapcsolati szakításból eredő természetes lelki fájdalomból szuicid hajlam, amelyet gyógyszeresen kezelni akarnak, amiből azután tényleg kialakul ez a hajlam a gyógyszer mellékhatásai révén, és lehet, hogy örökre gyógyszert kell szednie annak, aki csak egy hétköznapi párkapcsolati szakítása volt, amin beszélgetésekkel, együttérzéssel és türelemmel lehetett volna segíteni. (Csak hát ez idő, meg ugye pénz sem járna érte annyi)

Azért ne legyünk már naivak, ez a gyógyszerezés hatalmas üzlet lett, a filmben is évi 300 milliárd dolláros mértéket emlegetnek. Amiből a gyógyszerfelírók egészen biztos, hogy részesülnek. Tehát a pszichiáterek és mindazok akik tudatmódosító gyógyszereket írnak vagy írhatnak fel, nem is lehetnek objektívek, mivel anyagilag érdekeltek a gyógyszerek használatában., még ha esetleg nem is közvetlenül, bár vannak olyan információk, hogy közvetlenül is.

#13

„Engem nem gyógyítottak meg, csak szinte teljesen tünetmentessé tetfek. Súlyos depressziós voltam, és most, napi két gyógyszer bevételével (+ rengeteg saját erőfeszítéssel) úgy tudok élni és funkcionálni, mint egy normális ember.”

Nem akarlak elkeseríteni, de ha valódi és őszinte szavakkal fejezzük ki, amit írtál, akkor lényegét tekintve ezt mondottad, hogy: lelkileg ugyan beteg vagyok, de azok a gyógyszerekkel, amelyekben kábítószer jellegű hatóanyagok is vannak (a filmben pld spedd-nek nevezték) azok révén az idegrendszeremet úgy el tudom kábítani, hogy a lelki problémáimat, ami továbbra is megoldásra vár, már annyira nem is érzem problémának, mert a kábítószer jellegű hatóanyagok, (melyek a gyógyszer hatóanyagai) ezeket elfedik.

Kedves válaszoló! Nem gondolod, hogy a gyógyszerezéssel csak a „szőnyeg alá söpröd” a lelki problémádat, a helyett, hogy valódi és gyökeres megoldást keresnél rájuk? Arról nem is beszélve, hogy a depressziós problémáid ez által hatványozottan fognak majd egy-egy gyenge pillanatodban a felszínre törni? Amire persze a pszichiáterek válasza az újabb adag megemelése, vagy más erőseb gyógyszerek felírása lesz? Hová vezet mindez, a filmben és a mai mindennapi valóságban láthatjuk! A szájából csorgó nyálú magatehetetlen emberek, vagy őrjöngő, magukból kifordult emberek, a gyógyszerezéstől függően!

Az egyik tinédzser pld. azt fogalmazta meg a gyógyszerek hatásáról, hogy megszűntek az érzelmei, nem voltak érzelmei és olyan lett, mint egy robot.

„Biztosan sok hibája van a pszichiátriának, kérdező. És valószínűleg magam is visszaesnék, ha letenném a gyógyszereimet, de szerintem itt nem minden esetben az a cél, hogy meggyógyulj, hanem az, hogy felül tudj kerekedni az állapotodon - és néha ez a maximum, amit el lehet érni (például pszichotikus betegségek vagy mániás depresszió esetén).”

Itt meg lényegében azt ecseteled, hogy rászoktál, az-az függő lettél a gyógyszerektő, lehet élted végéig, és ezt egy akár kábítószer függő is leírhatta volna, csak a tudatmódosító gyógyszereket „kábítószerként” kell értelmezni. Akik mindent kitalálnak, racionalizálnak, csakhogy a napi tablettájukhoz hozzá tudjanak jutni.

„A fizikai betegségek sem gyógyíthatóak mindig. Sokan szednek életük végéig gyógyszert különféle testi tünetekre, és érdekesmód az erre szedett tabletták még sincsenek úgy démonizálva, mint a pszichiátriai szerek. Nem furcsa ez?”

A fizikai betegségere gyártott gyógyszerek közül azok, melyekről bebizonyosodik a gyakorlat során, hogy többet ártanak, mint használnak, akkor azt rövid időn belül eltávolítják, és megtiltják a forgalmazását is. Vajon ez miért nincs így a tudatmódosító gyógyszerekkel, nem furcsa ez?

Valóban abban igazad van, hogy sokan szednek életük végéig gyógyszereket testi tüneteikre. Csakhogy ezek mindig megalapozott diagnosztikai módszereken alapulnak. MRI, CT, vérvizsgálat, stb. A betegségek vagy rendellenességek pedig nem kitalációk, és nem szubjektív alapokon nyugszanak, mint a pszichiátereknél, hanem valóban tudományosan igazolt, kontroll vizsgálatokkal ellenőrzött alapokon nyugszik.