Szociopata volnék? Hogyan, illetve honnan számíthatok segítségre?

Az egész gondolat pár hete van a fejembe, miután egy újabb kapcsolatom ment tönkre, újfent azért, mert képtelen voltam szeretni.

Mivel sokadik ilyen volt már az életem során, vettem a bátorságot és utána olvastam a dolgoknak, beszéltem más mentális betegséggel küzdő emberekkel, és az ő általuk elmondottak félelmetesen hasonlóak az én gondjaimmal.

Az első, amit már előbb említettem, hogy egyszerűen nem tudok szeretni, vagy érzelmeket táplálni bárki felé. Ez azonban igaz családon belül is.. Pár hónapja meghalt az egyik nagyszülőm, akivel rengeteg időt töltöttem kiskoromban, azonban amikor meghallottuk a hírt, mindenki zokogott, én pedig csak álltam, és bár tudtam, hogy hiányozni fog, különösebben nem érdekelt.

Szerelmi életemben ugyan ez, jó pár kapcsolatom volt már, rendre 2-3 hónap nagyon maximum.

A másik, hogy borzalmasan sokat hazudok, nem mondanám őket "nagy" hazugságoknak, csak éppen olyanok, amikkel az én oldalamra tudom fordítani az éppen aktuális témát, vagy befolyásolhatom az adott embert.

Menthetetlenül egocentrikusnak érzem magam, imádok magamról beszélni, emelett imádom, ha rólam beszélnek, mégha negatív értelemben is. Sokszor mindenbe magamat látom a legjobbnak, emiatt nem merek, és kifejezetten utálok másokat érvényesülni hagyni.

Antiszociális jellemeket is észrevettem magamon.. Nem szeretek ismerkedni, sokszor lemondok programokat, teljesen indokolatlanul, alkalmakként úgymond élvezem az egyedüllétet, hosszútávon azonban félek a magánytól.

Imádok viszont kockáztatni, emiatt volt szerencsejáték függőségem is, amit azonban hamar, magamtól eltudtam hagyni, az érzés azonban a mindennapi életben ugyanúgy megvan.

Gondolkoztam már pszichológuson, azonban nem nagyon tudom mennyire működő képes az ilyen kezelés, sajnos sok rosszat hallottam már róla, ezért is várok válaszokat, esetleg személyes tapasztalatokat. 19/F.