Meg lehet attól bolondulni, ha az embert állandóan elszámoltatják?

Igen, be lehet dilizni ettől.

De szerintem inkább térj észhez és dobd a nőt, mert pontosan így kezdődnek a bántalmazó forgatókönyvek: az egyik fél elkezdi betegesen figyelni és ellenőrizni a másikat. A bántalmazott fél azt gondolja, hogy a másik mániákus féltékenységén azzal segíthet, ha nem találkozik senkivel, nem megy sehova, nem veszi fel a telefont, illetve megadja az összes jelszavát a bántalmazónak. Azonban mivel a bántalmazó féltékenységének nincsenek racionális, észszerű okai, ezért neki soha, semmi nem elég. Hiába vagy teljesen a rabja, megszakítva minden emberi kapcsolatodat a családoddal, barátokkal, ez neki nem elég, rendszeresek lesznek így is problémázások. Az is "természetes" az ilyen betegekkel való párkapcsolatokban, hogy a bántalmazónak mindig TÖBB joga van mint Neked. Így az is "természetes", hogy ő csinálhat bármit, lehet több szabadideje, miközben Te meg egy rab vagy és minden percedet "joga van" ellenőrizni.

Ami a környezeted véleményét illeti, lehet nekik megmondani, hogy ehhez semmi közük nincsen. Nekik akarsz megfelelni, vagy inkább életben szeretnél maradni? Egyébiránt meg ha a saját barátaidról van szó, akkor ők kit támogatnak? Egy betegesen féltékeny bántalmazót vagy téged, az áldozatot? Nem abban nyilvánul meg a szeretet, hogy hagyod magad megfojtani! A bántalmazó vajon mennyire szeret Téged, ha egyértelműen olyan dolgokat csinál, amiktől rosszul érzed magad, ami már az egészséged rovására megy? Megmondom: semennyire! A bántalmazó párod csak önmagát szereti. Aki szereti a másikat, az tiszteletben tartja a határait, a magánéletét és nem tolja bele magát mindenhova.

Úgyhogy ha jót akarsz magadnak, akkor mentsd az irhádat és menekülj ebből a kapcsolatból. Ez már most egy rémálom neked és az fix, hogy csak egyre rosszabb lesz. A drága barátaidnak meg "köszönd meg" a segítségüket, hogy rávezettek, hogy valóban nem szereted a nőt annyira, hogy tönkretedd érte a saját életedet. :D Meg mellesleg nem vagy pszichiáter és nem tudsz mentális problémákat kezelni. A barátnőd beteges féltékenységén csak szakember tudna segíteni.

Nézd, az, hogy miért vagy vele, valamelyest világos is abból, hogy egyáltalán elgondolkodsz azon, hogy "MÁSOK" hogyan vélekednek rólad. Tehát nézzük feketén-fehéren: leírásodból az derül ki, hogy az is mellette tart, hogy ezek a bizonyos "mások" azt gondolják, hogy csak egyszerűen "nem szereted őt igazán". Ha ezt ő mondja neked, az érzelmi zsarolás mellesleg. Azt jelenti, hogy ő bármilyen pofátlan szemétséget megtehet Veled, de ha Te ezt nem viseled el, akkor Te vagy a hibás, mert nem szereted eléggé... Nem érzed ennek az igazságtalanságát és abszurditását? Csak megnyugtatásul közlöm, hogy egészséges dolog nem szeretni azokat, akik bántanak minket.

De visszatérve az okra, amiért vele vagy: magyarázhatod magadnak sokféleképp, megideologizálhatod a dolgot, de a fentiek azt mutatják, hogy eléggé megfeleléskényszered van. Kerülnéd a konfliktust, szeretnél mindenkinél "jó" lenni. Az önértékelésed nagyon alacsony, félsz, hogy nem vagy szerethető. Valószínűleg gyerekként nem kaptál elég figyelmet, sőt, akár valamelyik (vagy mindkét) szülőd is bántalmazó lehetett, így ezt szoktad meg, hogy nem vagy nekik sem "elég jó". Ilyen családi háttérrel sajnos az emberek mágnesként vonzzák a bántalmazókat, akik meg uralkodni szeretnek valakin. Ha ki akarsz jönni ebből a determinált helyzetből, és a későbbiekben sem akarsz már több ilyet, akkor annak az az útja, hogy keresel magadnak egy számodra működő pszichoterápiát és ránézel szépen a múltadra, meglátod, hogy a mai viselkedésed, a mai érzéseid hol gyökereznek. Ha rálátsz, hogy egy csomó minden a múltadból fakad, képes leszel elválasztani azt a jelentől. Ha pedig már a jelenben élsz, akkor esélyed van messziről felismerni az ilyen mániákusakat, mint a nőd és szóba sem állsz velük legközelebb.

Te jó ég! Valószínűleg te is érzed ezt, hogy ez nem normális, sőt...beteges.

Meg mi az, hogy el kell kérned magad akkor, ha számítógépezni szeretnél? Ez nem kapcsolat, tárgyként tekint rád, kisajátított. Egy alapos beszélgetés TALÁN segítene, de lehet egy pszichológus is...

Jó oké, az ember ne lépjen le otthonról szó nélkül, de ez mar szerintem a beteges kategória. Minden tekintetben! Addig hagyd ott, amíg lehet, s lehetőleg minden kapcsolatot szakits meg vele, mert megpróbál majd vissza édesgetni magához. Aztán egy darabig jó lesz, de később visszaáll a régi rend!

FUSS!