Véleményetek szerint lehetséges, hogy valami Asperger-szerű problémám van?

Szia!

A leírtak alapján simán lehetsz autista (persze diagnosztizálni senki nem fogja itt). Én is az vagyok, magasan funkcionáló, akiről a nem hozzáértők egyöntetűen meg szokták állapítani, hogy "Dehogyiiiis, te ahhoz túl normális vagy!" Aha... igen, tudok normálisan viselkedni, mert megtanultam, hogy kell, de attól még nem látnak bele a fejembe, nem látják, mennyit tudok stresszelni teljesen alap dolgokon, mennyire nem tudok kezdeményezni egy kapcsolatban, mennyire nem tudom, mi túl sok vagy mi túl kevés egy barátságban (és emiatt soha nem voltak igazi, mély barátságaim, pedig szeretném és alapból jól kijövök mindenkivel), miért nem szólaltam meg az óvodában 3 éven keresztül (pedig otthon csacsogós voltam, és 4 évesen olvastam), miért rettegtem végig kitűnő tanulóként az iskolai éveimet, miért vagyok béna szinte minden sportban, miért nem tudok mások előtt sírni, miért fogadom fapofával a legnagyobb örömhírt is (pedig belül tényleg majd szétvet az öröm), miért esek pánikba minden alkalommal, amikor megszólal a telefon, miért rajongok abnormális mértékben bizonyos dolgokért, miért nem tudok megtanulni autót vezetni... Ezek mind olyan dolgok, hogy külön-külön sok neurotipikus emberben jelen vannak, és a kívülállók mindig csak egy "problémára" koncentrálnak, de ez egy nagyon összetett dolog, és az egész életet képes megnehezíteni. És az a legjobb, amikor olyan emberek mondják, hogy én aztán biztosan nem vagyok autista, akiknek fogalmuk sincs arról, mi az autizmus és hányféleképpen megjelenhet. Én pl. nő vagyok, és nőknél sok dolog máshogy jelenik meg, mint ahogy azt évtizedekig leírták az autizmussal foglalkozó szakemberek. És mivel egy csomó autisztikus tünet nem jellemző rám, az emberek nem hiszik el, hogy az vagyok. Persze nem is reklámozom, nem ezzel akarom magyarázni a gyengeségeimet, de néha a hozzám közel álló embereknek jól esik/esne elmondani, de nem nagyon értik meg.

Mert ők csak azt látják, hogy okos vagyok, diplomám van, férjem van, kislányom van (akit mindenki szerint jól nevelek), jó munkahelyről jöttem el GYES-re és tök jó az életem. Igen, de ők nem tudják, mennyi minden van emögött. Kb. anyukám és a férjem tudják csak, mert ők mindig komolyan vettek, és ők ismernek annyira, hogy látják azokat a problémákat, amiket a társadalom elől már sikeresen el tudok rejteni.

Nem kell minden jellegzetes tünetnek jelen lennie, sőt... Sokat emlegetik pl. a szemkontaktust. A magasan funkcionáló autisták többsége simán tudja tartani a szemkontaktust, még ha nem is szereti. Vagy ott a fény-, zaj-, egyéb érzékszervi érzékenység. Egyáltalán nem biztos, hogy ez jelen van. Engem nem zavar a zaj és az erős fény sem, és a tömeg sem frusztrál. Ami érzékszervi probléma lehet nálam, az bizonyos anyagok tapintása, amit nehezebben viselek el, pl. soha nem vennék meg egy bizonyos anyagú ruhát, de ez is olyan, hogy csak én tudok róla, mert a kívülállók előtt normálisnak akarok látszani, így nem említem (és felveszek olyan ruhát, ha kell). Vagy pl. ételekből bizonyos állagúakat utálok (íztől függetlenül), de ha vendégségben vagyok, azokat is képes vagyok megenni, mert nem akarom hogy kellemetlen helyzetbe kerüljek miatta. De ismerek olyan (diagnosztizált) autistát, akinek semmi ilyen érzékszervi problémája nincs, más területen viszont elég súlyos nehézségei vannak.

Bocsi, hogy főleg magamról írtam, csak zavar az a hozzáállás, ami sok laikusnál megjelenik, pl. itt a gyakorin is, ha valaki feltesz az autizmusról egy kérdést. Mikor írják, hogy "neeem, te nem vagy az, mert x meg y dolog minden normális emberre jellemző", mert manapság "divat" autistának lenni, meg sok hasonló megjegyzés.

Kérdező, én azt mondom, hogy ha szeretnéd megtudni és ez fontos neked, nyugodtan keress fel egy helyet, ahol megállapíthatják a diagnózist. Én sem mondom, hogy biztosan az vagy, mert honnan is tudhatnám ennyiből, de ha téged ez érdekel és zavar és van rá esély (márpedig a leírtak alapján van), szerintem érdemes utánajárni. Nekem nagyon sokat segített, hogy végre megtudtam, miért voltam olyan más és furcsa egész életemben, sok mindent helyretett bennem (én sem tudtam felnőtt koromig, hogy aspergeres vagyok).

Autista vagyok es magamra ismertem benned.

Inkabb temaba vago forumokat, weboldalakat olvasgass, a gyakorikerdesken mindnki meg fog nyugtatni, hogy ugysem vagy az, mert az autizmus az valami szornyu fogyatekossag szerintuk, amivel nem is hasonlithatsz egy "normalis" emberre. Mikorzben a valosag az, hogy felnott, jol funkcionalo autistakat, fokent noket, sok esetben nem lehet megkulonboztetni a neurotipikusoktol ha a hetkoznapokban (munkahely, utca etc.) talalkozol veluk.

Ha gyanakszol, vizsgaltasd ki magad alapitvanyon, hozzaerto szakemberen keresztul.