Valamiféle gond van velem?

Sziasztok!

20/f vagyok most kezdtem el dolgozni egy gyárban.

Világéletemben Introvertált voltam, most már inkább: szociális fóbiás nem szeretek emberek, tömegek közelébe lenni.

Vannak terveim az életben.

Az ilyen tervem az hogy egy olyan munkahelyem legyen ahol viszonylag egyedül lehetek, szabadon, és mehetek...

(kamionosok akarok majd idővel lenni)

Egy ideje már OCD (kényszerbeteg vagyok), betegesen szorongós, jelenleg közepes depresszióval küzdök.

A munkahelyemen is elveszi az idő nagy részét ez a betegség, szinte már

rohamokat kapok bent... azthiszem hogy megbolondulok de mégse... nem tudom...

A gondolataim a legnagyobb félelmeimből állnak:

-Isten elhagy (hivő vagyok)

-A céljaimat nem érem el

-Boldogtalan leszek majd öngyilkos

Valahányszor kialakul bennem valami szeretet valami iránt pl.: szeretem édesanyámat akkor a gondolataim mindig egy negativ jelzővel

próbálnak hatni rám amiket nem szeretnék itt se leirni nehogy valami megtörténjen.

Van egy negativ munkatársam aki állandóan kritizál, bánt és mindent megtesz hogy idegileg tönkretegyen...

Azt érzem komolyan mondom hogy mivan ha én is olyan leszek mint ő?

Én is bántani fogok mást, nem lesz normális életem...

Azt érzem belülről hogy a céljaim (kamionozás) és az hogy boldog legyek egyedül! nem fog összejönni mert már annyira nem birja a szivem a rengeteg

gyűlöletet amit táplálnak felém, a félelmet a rengeteg beteges szorongást amit érzek hogy nem tudom mit tegyek!

Félek hogy nem jönnek össze a céljaim, hogy esetleg "önakaraton kivül megutálom a kamionozást" pedig nem akarok" értitek? (kényszerbetegek lehet hogy értik..)

Azt érzem hogy olyan leszek mint ő értitek? olyan leszek mint a munkatársam de nem akarok... tudom ez nagyon fura de a gondolataim nem tudom féken tartani...

Attól is félek hogy mi lesz ha Introvertált emberből átmegyek extrovertáltba és igy majd megint lemondhatok a célomról (nem akarom hogy más legyek)

Akkora beteges szorongás, rengeteg kényszerbeteg gondolat van bennem hogy ezek már tényleg úgy érzem hogy nem élem meg a következő hónapot...

Kérem ha tud valaki bármilyen tanácsot adni, véleményt vagy segitséget vagy esetleg egy privát beszélgetést ha van itt valami pszichológus akkor az irhat nyugodtan...

Előre is köszönöm! :)