Ha nincs önálló akaratom. , és célom ~ akkor elvárható-e hogy egy számomra fontos ember iránymutatását várjam?

Tehát konkrétan olyan a személyiségem hogy párkapcsolatban nem csak teljes szabadságot adok a páromnak, hanem még azt is elvárom hogy ő mondja meg milyennek kell lennem. Jelenleg viszont lehet hogy ezért nincs is párkapcsolatom. Most azt érzem lenne lehetőségem hogy változtassak az életemen, de önmagamért úgy érzem nem megy! Mert végül is nem hiszek benne hogy ha átmennék az életemnek ezen az elég nehéz szakaszán - utána újra ki tudnék alakítani egy párkapcsolatot. Vagyis azt érzem így nincs miért, mert nem biztos hogy utána úgy alakulnának a dolgok ahogy szeretném. Sőt azt sem tudom elképzelni milyen lenne ha megváltoznék ezen az úton...

Az hogy várom a volt párom megerősítését abban hogy nekem változtatnom kell magamon egy bizonyos módon - az önzőség lenne.., vagy esetleg ez is a társfüggőség egy változata?