Depressziós vagyok? Mit tehetek?
19 és srác vagyok, végzős középsuliban. Az életem külsőleg rendben van. Jó iskolába járok, vannak barátaim, intelligensnek tartanak az ismerőseim, sportolok, hétvégente és szünetben dolgozni járok. Viszont valami mégsem stimmel. Ez nem egy új érzés, szerintem mindig is meg volt bennem, csak moat sikerült valahogy tudatosítanom. Észrevettem, hogy főleg akkor vagyok rosszul ha otthon vagyok vagy esetleg suliban. Nem tudom megfogalmazni, hogy mi lehet ez az érzés, de nem jó. Talán bűntudat, üresség, elégedetlenség magammal szemben vagy valami ilyesmi lehet. Igazából nem is tudom konkrétan megfogalmazni a problémám, ezért csak leírom, hogy mik azok amik zavarnak: Úgy érzem,meg kell felelnem másoknak(1), félek a fájdalomtól és a haláltól(2), félek, hogy semmit nem érek el az életemben(3), tele vagyok kétségekkel, szorongok(4), gyakran megsajnálok mas embereket(5), és végül, de nem utolsó sorban, problémáim vannak a tanulással is, ez azért is gond mert mindig is erős iskolákba jartam(6).
Maga a depressziós érzés az általában akkor tör rám amikor otthon vagyok. Ilyenkor apatikus vagyok, nincs kedvem semmihez. Ez azzal a "kisérőjelenséggel" társul,hogy egész nap, ha tehetem, csak fekszem, nyomogatom a telefonomat és; bár ezt kicsit kínosnal érzem, de nem tudok róla leszokni és ez is ide tartozik; felnőtt tartalmakat nézek a neten.
A gondom az, hogy nem nagyon tudok tartósan változtatni az életemen. Volt egy időszakom amikor nagyon belemerültem ebbe a self-help világba és sok ilyenfajta könyvet is olvastam,de az a gond, hogy kiégtem tőlük. Tartósan azok sem segítettek, ami egyébként logikus, hiszen ha megvennél kétezer forintért egy ilyen önsegítő könyvet és tényleg segítene akkor miért vennél mégegyet?
Igazából ez már nem ide tartozik csak leírtam, ha már idefordultam a gondolatmenetemben. Köszönöm, hogy végigolvastad! Ha esetleg valaki volt már hasonló helyzetben és le tudná írni a tapasztalatait, azért hálás lennék!
U.i.: elnézést a helyesírási hibákért, telefonon vagyok
Szia srác
A-z ig nemolvastam végig,de hasonlòképp voltam énis amikor kicsaptak a sulibol(jò magatartásomvolt pozitiv jegyek sok cimbora az osztályfőnököm pedig mentálissan sérült is volt és valamiért nembirta a fejemet) akkor énis bebicskáztam nemmozdultam ki otthon evett a fene minddaddig még egy ismerősöm nemajánlott munkát kertészetben,megterhelő kemény fizikai munka...
Nekem az segített tultennimagam és a meditálás abbbszolutte nemhülyeség teljesen kiirtottam a depressziò fogalmát és most igy visszagondolva felsem fogom higykerülhettem abba az állapotba de sikerült kizökennem a meditálás iszonyat hasznos dolog rendberakni a belsőt és azáltal a dolgokat magadkörűl..ajánlanitudom és ha nemvagy rest dolgozni (a sport is remek ha lemerülésig tolod)akkor teis tulteszedmagad
Mozdulj ki haverkodj keress párt vagy csak futòkalandot szòrakozz foglalkozz másokkal és kevesebb időd lesz a depressziòn rágòdnod kikell szorítani
És véletlen sem gyogyszerekkel azok megtörnek tönkretesznek
Próbálj kilépni a hétköznapok monotonitásából. Kezd bele egy új hobbiba menj egy kirándulni próbálj ki új dolgokat :)
Am ha van sulidban en az iskola pszichologushoz is elmennek ha van rá lehetőség. Nem szégyen segítséget kérni :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!