Mit írjak az utolsó búcsúlevelembe a volt barátnőmnek - amivel a legkevésbé bántanám?
Van egy olyan érzésem hogy már nem sokáig leszek itt.
A szüleim, és a környezetemben lévők nem igazán jelentenek nekem sokat - viszont a nyáron volt egy fél éves kapcsolatom ami életem legszebb korszaka volt.
Sajnos minden téren kisiklott az életem, és ennek a kapcsolatnak is vége lett - de attól félek hogy a barátnőm még kereshet valaha. (Vagyis hogy most épp bent van egy rehabon, ahol nem lehet vele beszélni sem. De ha majd kijön onnan, és esetleg megtudja hogy velem valami baleset történt közben, akkor félek tőle hogy nem tudja majd túltenni magát a történteken.) - Ezért szeretnék neki írni egy levelet.
Csakhogy bármit is írok, vagy gondoltam eddig az eléggé fájdalmasan hangzik...
Hogy mondjam el hogy ő semmiképp sem volt hibás semmiben? Hogyan köszönjem meg neki hogy szerethetem őt, és hogy volt egy rövid idő az életemben amikor igazán boldog voltam?
Ezek után pedig hogy mondjam el hogy elegem van ebből itt, és nem akarom már tovább folytatni ezt a harcot?
válasza:Szerintem pedig NE történjen veled semmi baleset. Tudod, az élet sokszor szar. Van, hogy marha szar. De ha az ember megfutamodik, akkor lemaradhat valami jóról, ami várja, és ő nem is sejti.
Ha a barátnőd most is rehabon van - bár nem tudom, mi miatt - akkor biztos lehetsz benne, hogy borzasztó lesz neki arra kijönni, hogy veled bármi történt. Lehet, hogy ez az ő gyógyulását is visszaveti, és akármit is írsz neki, biztos, hogy hibáztatni fogja magát. Mert pl. ha most ott tudna lenni melletted, akkor talán segíthetne túljutnod ezeken a "valami történni fog velem" jellegű gondolatokon.
Szóval ne csináld. Tarts ki, annak/azoknak az érdekében, akiknek nagyon rosszat jelentene, ha elveszítenének. vannak segélyhívó számok, ahol beszélhetsz olyanokkal, akik sok hozzád hasonlóval beszéltek már - nem te vagy egyedül ilyen lelkiállapotban. Segíthet, ha ilyen emberekkel beszélsz!
#2
Ebben igazad lehet, én is pont így látom ezt.
Akkor esetleg opcionális megoldás lehetne ha azt írnám neki hogy közben új életet kezdtem egy új lánnyal, és hogy soha ne keressen. Ez lenne a legjobb megoldás.
Rajtam pedig már nem segíthet semmi, de azért köszönöm a biztatást ;)
válasza:Több mint 10 éve drogfüggő vagyok. Intravénás szerhasználó.
Már számtalanszor le akartam szokni, de nem sikerül!!
Rehabra többet én nem megyek be - nekem úgy érzem az nem fog segíteni.
Nem tudok önállóan élni, és mindenkinek bajt okozok a környezetemben.
Ilyen vagyok én...
Nem akarok tovább ezzel harcolni - mert biztosan nincs esélyem.
válasza:Nem tudom, miért vagy így elkeseredve, de ha olvasgatsz itt a gyakorin, akkor fogsz találkozni olyanok bejegyzéseivel, akiknek valószínűleg nagyobb bajuk van, mint neked. Pl. pár napja írta egy lány, hogy az apja kisgyerekkorától "zaklatta", és ez a finom megfogalmazás. Lehet, érdemes lenne szembesülnöd azzal, hogy mennyi ember megy keresztül nehézségeken, nagyobbakon is, mint te. Komoly betegségeken, vagy más traumákon.
Szóval, nem tudom, miért ne lehetne rajtad segíteni, a problémát inkább ott látom, hogy te nem akarsz magadon segíteni. Ismered biztos a régi mondást: segíts magadon, Isten is megsegít. Ha nem is vagy hivő, akkor is értheted az értelmét, másképpen mondva, aki nem akarja, hogy segítsenek rajta, azon tényleg nem tud senki segíteni.
Tényleg nem akarod, hogy jobb legyen az életed? hogy valamikor majd a jövőben újra boldog legyél? Most biztos lehetetlennek tartod, hogy ez bekövetkezzék, de nem tudhatod biztosra, mivel nem vagy mindentudó.
Nekem például a tavalyi nyaramtól kezdve elég sok minden összeomlott, nagyon pocsék lett az egészségem, és most másfél év múlva újból normális életet tudok élni, amit akkor nem gondoltam, nem hittem volna. Nem könnyű kivárni persze, de a másik opcióból biztosan nem sülhet ki semmi jó.
#6
Akárhogy igyekszem, mindig történik valami.
Most is ledolgoztam egy hónapot egy gyárban, sőőt még tetszett is a munka. Aztán megkaptam a fizut, és elmentem cuccozni. Pedig erre készültem előtte egy csomót - hogy ez ne történhessen meg. Úgy érzem mindent megtettem, de a szokásaim, és a függőség sokkal erősebb nálam.
Még a barátnőm miatt sem sikerült hosszabb időre leállnom.
Így ha szüleim kidobnak innen akkor tutira megint csöves leszek.
De abból nekem már elegem van, meg a hidegből is! én is szenvedtem már eleget úgy érzem.
Most úgy érzem van bátorságom befejezni ezt a témát, és akkor nem lesz több szenvedés sem.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!