Mikor ráébredsz, hogy a szüleid nagyban hozzájárultak az önbizalomhiányodhoz, hogyan tartod velük az őszinte "szerető kapcsolatot"?

ne foglalkozz 24 évesen avval, hogy mit mondanak a szüleid rólad.

Gondoskodj róluk, szeresd őket, de ne menjetek bele egymás életébe. Én 18 évesen elmentem albérletbe, előtte is koliban éltem, és nagyon jó a kapcsolatom anyukámmal.

a múlton, ha nem volt jó a kapcsolatotok, azon túl kell lépni

Én azt vallom, hogy egy bizonyos életkor betöltése után az embernek a saját felelőssége, hogy hogyan alakítja az életét, milyen a mentális állapota, mennyi önbizalma van, stb., és nem foghatja másra. Bennem is tettek károkat a szüleim, de összeszedtem magam, és továbbléptem.

Mondjuk ha úgy érzed, hogy valaki rossz hatással van rád, szerintem az a legjobb döntés, ha megszakítod vele a kapcsolatot, vagy legalábbis a lehetőségeidhez mérten a lehető legminimálisabbra redukálod. Én ezt eddig két emberrel szemben léptem meg, mindkettő családtag volt, az egyik ráadásul a tulajdon testvérem. Néhányan szörnyülködtek, hogy hogyan lehetek ilyen. Hát, úgy, hogy mérgezőnek és károsnak ítéltem meg a társaságát magamra nézve, ami számomra elég indok egy ilyen lépéshez.

Senkivel sem vagy köteles tartani a kapcsolatot, aki destruál, aki a mélybe húz. Mindazonáltal ne fogd másokra az önbizalomhiányodat. Ez az én véleményem.