Hogyan lehetséges egy párkapcsolat miatt kialakult háborús légkört elfeledni, túllépni rajta?
Volt középiskolámba három évig jártam, ami után ott hagytam. Mind ez több okból történt, röviden régebben nagyon kerestem a szerelmet, mint ugye minden tini, és próbálkoztam mint mindenki más. Volt sajnos több exem is mivel sokkal nem illettünk össze, és mind közül csak egyel szakítottam én mivel nagyon elfogadó és ragaszkodó ember vagyok. [nem azt jelenti tapadós, simán elfogadtam ha valaki azt mondta ez így neki nem jó.] Sosem szerettem hazudni az embereknek és hátuk mögött beszélni, ezért végtelenül őszinte ember voltam és vagyok, nagyon rosszul viselem a vitákat, nyugodt személyiség vagyok verekedésekben se vettem sose részt. Aztán harmadik év vége fele történt, hogy szakított velem az utolsó exem is, és valami összefogás szerűséggel bosszút akartak rajtam állni vagy nem is tudom. Ennek hatására az addigi összes legjobb barátom, akiket nagyon szerettem ellenem fordult, össze akartak velem bunyózni és ilyenek. Nagyon sokkot kaptam, hogy miért történik ez a sok rossz, mit tehettem rosszat, miért történik most ez a sok vita, össze voltam zavarodva. Mivel amúgy is tervben volt, hogy ott hagyom az iskolámat és át iratkozok máshova mivel az ottani cél nem tetszett és mást akartam csinálni idővel rájöttem, ezért váltottam is és többé a viták kialakulása félbe maradt vagy igazából már le is záródott azóta, el is felejtették szerintem és én soha többet nem találkoztam velük. Mai napig kicsit rossz érzéssel tölt el mivan ha találkozok valamelyikőjükkel, ezért eléggé introvert életmódot folytatok azóta, keveset járok ki. Nem szeretném elképzelni se a vitát vagy ordítozást, még ha harcig nem is fajulna, a valamikori legjobb barátaimmal, akikkel régen jóba voltam. Lassan két év telt el és ők már leérettségiztek szerintem, szét is válltak, de én nem tudok róluk semmit, és mai napig rossz érzéssel tölt el ez a gondolat a múltból. Fogalmam sincs hogyan dolgozhatnám fel mind ezt, az én lelkemnek ez nagyon sokat jelentett. 24/F
Előre is köszönöm a válaszokat segítségeket
Nem csúsztatok semmit, egyszerűséggel csak régi tini story és logikátlan. Nem szeretek csúsztatni, mint ahogy írtam is a hazugság és a többi nem az én asztalom, inkább a túlságosan is igazmondás, ami néha káros. A problémát, pont az okozza amit nem tudok megmagyarázni, veled is biztos volt már olyan érzés, hogy nem csináltál semmit mégis te voltál a rossz. Ezt először nem akartam elfogadni, de rengeteget gondolkodtam rajta, megnéztem mind két helyzetet, és tényleg nem találtam logikát az egészben ami a szomorúságomat okozza. Sok emberrel beszélve is ugyan erre a következtetésre jutottunk. Sokkal egyszerűbb azt kijavítani amit tudsz, mint azt amiről fogalmad sincs. Egyszerű azt mondani, hogy csúsztatás csak, és keresd meg te a hibát amit rejtegetsz, ha nincs ilyen.
Mindenesetre köszi a válaszodat
A jövő: megfelelő kommunikáció.
A múlt: bízhatod az idő múlására, de az igazi a mélylélektani terápia. Szabad választás.
(Pl.: nézd meg a YouTube-on az "Út a nyugalomhoz, a lelki egészséghez" című sorozatot.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!