Ilyenkor érdemes lenne a másik pszichológus által ajánlott úton elindulni, vagy menjek vissza a régihez, annak reményében, hogy talán jobb lesz, esetleg hagyjam az egészet a francba és próbáljak meg ebből valahogy kikászálódni?

Első pszichológusnál sokszor késtem, igaz csak 1-2 perceket, ennek meg volt az oka, lentebb leírom. Meg időnként kedvtelenül mentem hozzá, ami abból fakadt, hogy más városban lakom mint ahol ő rendel, és az iskola is abban a városban van ahol a rendelés, az utolsó óráim sokszor elmaradtak és hazamenni nem érte volna meg mert utána mehettem volna rögtön vissza. Ezért az 2-3 órákat, hogy ne legyek senkinek se a célpontja(gondolok itt a kéregetőkre és az olyan emberekre akik az óra előtt szeretnék, ha megnézném a telefonomon, hogy mennyi az idő stb.) tömegközlekedési eszközökön utazgatva, és plázákban sétálgatva ütöttem el, mert így olyan mintha célirányosan mennék valahova. De volt, hogy itt is belém kötöttek, mert rá mertem nézni az illetőre erre az a válasz jött "ne nézzél te cseléd, mert mindjárt kinyomom a szemedet!". Késéseim is szintén ebből fakadtak, hogy nem akartam a rendelő előtt az utcán tipródni 10-20 percet, ezért a későbbi villamossal mentem, amivel késtem 1-2 percet. A 2-3 órás mászkerálás miatt kezdett elegem lenni, és már a hangulatomat is elrontotta így kedvtelenül késve mentem hozzá, amiből ő azt szűrte le, hogy én nem szeretek hozzá járni. Erről nem számoltam be neki.

Meg volt olyan, mikor valamiről meséltem, akkor azt mondta "Ezek traumák, ebből egyedül nem lehet kijönni nekem se menne." utolsó találkozásunkkor meg "Ebből egyedül is kilehet jönni, csak nagyon nehezen.". Meg megkérdezte miért járok hozzá, amire mondtam, hogy változni szeretnék. De rengeteg dologról nem mertem neki beszélni.

Pénzt amit nála elköltöttem, nem anyukámék adták, hanem én kerestem meg minden egyes forintot, adott kedvezményt is, de még így se nagyon tudtam megengedni magamnak, hogy hetente menjek hozzá, így legtöbbször 2hetente látogattam a rendeléseit, de volt mikor dolga volt és ezekből a látogatásokból lett 3-4hét is. Úgy érzem, hogy a hibámból kifolyólag, kisöpörtem egy csomópénzt az ablakon, és nem lettem jobban, csak még mélyebbre süllyedtem.

Jártam másik pszichológusnál, akinek nagyobb tapasztalata van, amit elkezdtem mesélni, abba valahogy mélyebben belementünk, de nagyon nehéz volt ezekről a dolgokról beszélni. Ő ajánlott egy magánpszichiátert akit jónak tart, meg még mondta, hogy hova kérjek beutalót állami pszichológiai rendelésre, mert szerinte a pénzemnek amit ezekbe forgatok annak van máshol is helye. Meg írjak neki e-mailt azzal kapcsolatban, hogy mit sikerült rendeznem. Ennek már egy hónapja, és azóta fontolgatom, hogy belevágjak-e? Első is mondta, hogy látogassak meg egy pszichiátert is, elmentem államiba 5percet beszéltünk, ez idő alatt felállított egy diagnózist írt gyógyszert és elküldött. Mikor visszamentem, és mondtam a gyógyszerrel kapcsolatos panaszaimat, akkor mondta "szedje tovább majd beáll", és 2perc után elküldött és hívta következőt. Előtte is már jártam pszichiáternél, akkor próbáltuk a Xanaxot, Ataraxot és a Stimulotont is. Ezek közül egyik se vált be. Úgy érzem, hogy nehéz újra és újra felidézni azokat a dolgokat amikről az első pszichológusnál beszéltem, eléggé megterhelő és ha nem válik be akkor lehet a jelenleginél is rosszabb állapotba kerülök.

Elnézést, ha kicsit hosszúra és néhol zavarosra sikeredett.