Miért kaparom kényszeresen a falat, vagy magamat?

Viccesnek tűnhet a kérdés, de sajnos nem az. Valahányszor pánikrohamom/sírógörcsöm van, késztetést érzek rá, és nem is enyhét, hogy kaparjam magamon a bőrt, vagy összetörjem a kezemben a csontokat. Olyan, mintha lenne a testemben valami feszültség, amit így akarok kiengedni. Ezzel együtt a falat, vagy padlót, vagy a szekrényt, vagy igazából bármit kaparnék, és nem tudom, miért. Kicsit olyan, mintha így próbálnék menekülni, talán. Létezik ilyen kényszerbetegség? Vagy csak kezdek megőrülni?