Volt már valaki ugyanilyen helyzetben? Mi lehet a megoldás? Mire utalhat?

És az miért lesz jobb ha a semmi helyett fájdalmat érzel?

Mert elonek akarja erezni magat. Szerintem keress fel egy jo pszichologust vagy terapeutat! Magadnak ne arts, hidd el, nem segit.

Depresszió lehet, meg zavarhat már a monotonitás is; ilyenkor jó, ha kicsit ki tudsz mozdulni, ha anyagilag egy több napos utazás nem megoldható, akkor talán a közeli parkba talán jó lesz, vagy csak úgy mászkálnod talán a városban. Amúgy hát nem tom pontosan, próbálok visszaemlékezni, amikor nekem volt ilyen. Mármint , én érzéketlennek nem éreztem sose magam, csak gondoltam rá, de aztán nem tettem meg, hogy jó lenne fejjel belerohanni a falba, hogy legalább le tudjam csekkolni, hogy élek. Valami új élmények kellenének neked; amitől újra találsz értelmet az életnek; kéne valami, amiben megláthatod a szépséget. Ja amúgy egyébként tényleg, valami nagyobb kirándulás kéne, kicsit messzebbre, nem csak ott a környékeden belül, hanem pl minimum másik város. Fúha, hát nem tudom, ennél jobb most nem jut eszembe.