Az lehetséges, hogy 7-8-9 éves koromban többször éltem át derealizációt/deperszonalizációt?
Akkoriban viszonylag gyakran rám törtek azok az érzések, amelyek tipikusan ezeknek a tünetei. Persze annyi idősen nem értettem, nem foglalkoztam vele, pár óráig tartottak csak. Nagyon sokáig gondolkodtam rajta, hogy mi is lehetett az az állapot, de nem sikerült rá magyarázatot találnom. Néhány éve találkoztam ezekkel a kifejezésekkel, és meglepődve konstatáltam, hogy a szimptómáik teljes mértékben egyeznek azokkal, amiket én átéltem anno.
Holott azokban az időkben még semmilyen mentális betegségem nem volt, otthon sem volt semmi gond, kirándulgattunk mindenfelé, megkaptam mindent, amire csak vágytam, szóval a lelki problémákkal nem állhatott összefüggésben.
A későbbiekben lettek aztán pszichés gondjaim, viszont a fentebb említett időszakon kívül soha többet nem tapasztaltam a derealizáció és a deperszonalizáció tüneteit azóta sem.
17/L
Igazán nincs mit.
Esetleg megkérdezhetném, hogy mi az a két dolog, ami még kialakult nálad?
Köszönöm! Neked pedig szívből kívánom, hogy találd meg a módját annak, hogy ezekkel megbirkózz, és boldog életet élhess, mert igazából ezek, bár sok nehézséget okozhatnak, de manapság már jól kezelhetőek terápiával és gyógyszerekkel.
Én egyébként 3 aspergeres férfit ismerek. Mindhárman nagyon különc, ám emellett durván intelligens emberek, és miattuk egy elég pozitív kép él bennem az aspergeresekről.
Legyen szép napod! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!