Skizofréniára gyanakszom, de nem tudom pontosan mi ez. Érdemes orvoshoz fordulnom?

Eléggé beleástam magam ebbe az utóbbi hetekben és a sok fura dolog ami évek óta történik velem kicsit aggasztó. Nem biztos hogy skizofrénia, de a legtöbb dolog arra utal.

Na most át első dolog, hogy gyakran hallucinálok alvás előtt. Ilyenkor közvetlen elalvás előtt lebénulok (alvási paralízis, de ebbe most nem mennek külön bele), és hallucinálok. Van amikor nem tudom kinyitni a szemem, ilyenkor vagy hangokat hallucinalok (sikoly, üvöltés, súgás) vagy testen kívüli élményt (kirepülök a testéből), ha pedig nyitva a szemem, akkor látok dolgokat amik nincsenek ott, egeszen addig amíg meg nem tudok mozdulni.

A második dolog a téveszmék, amik szép számban vannak. Például ha egyedül vagyok otthon, azt hiszem figyelnek vagy be vagyok kamerázva. Az utcán azt hiszem követnek. A valóságról sokat gondolkodok hogy pontosan mi az, és hogy lehet hogy nem is létezik. Meg mostanában annyit gondolkodtam a test lélek összhangon, hogy gyakran ha koncentrálok úgy érzem a testem csak egy eszköz. Azon is szoktam gondolkodni, hogy a tettem és döntéseim tényleg magam hozom e még.

Aztán ott vannak a ticek,vagy kényszermozgások. Gyakran ugyanúgy ismerlek meg egy mozdulatot többször, gépiesen, vagy valamiféle ritmusra,vagy szavakat ismétlek el nagyon sokszor. Ezek ellen néha próbálok küzdeni de nehéz.

Egy érdekes dolog, hogy sokszor észlelem a gondolkodás és érzelmek különválását. Ha meghal valaki akit ismertem pl.,arra gondolok együtt kéne érezzek, és szomorúnak kéne legyek, de elfog a nevetés és nagyon nehéz elfojtani, de valamikor nem is sikerül. Ez szerintem a legaggasztobb dolog.

A dermedésekről már írtam, hogy esténként gyakran lebénulok.

Gyakran magamban beszélek, de csak a fejemben. Kérdezek valamit magamtól és van hogy válaszolok is. Hangosak a gondolataim egész nap. Van hogy azokon kívül mindent kizárok.

Panikrohamokat kapok, összeszorul a mellkason, nem kapok levegőt, sírni kezdek a semmitől.

Kiesések. Sokszor megyek valahova pl., és egy pillanat múlva már eltelt negyed óra és megtettem 2 kilométert úgy, hogy közben nem voltam magamnál!

Az utolsó dolog a koncentráció csekélysége. Órákon, abmikor a tanárra figyelek, vagy valaki személyesen beszél hozzám, elkezdtek figyelni, próbálok figyelni de egy pár szó után nem fogom fel amit hallok. Csak nézek ki a fejemből. Amint végeztem a sulival, mindig elfog valamilyen fáradtság, amiről tudom hogy nem is az iskolától és nem is a kevés alvástol van. Hanem inkább gyengeség.

Fiú, 16

Előre köszönöm az értelmes válaszokat!