Miért képzeltem mindig is így a halál utáni "létet"? Miért rettegek?
Sziasztok!
Kb. 6 éves koromtól attól félek, hogy miután meghalok egy olyan helyre kerülök ahol, nincs semmi, csak teljesen sötét és csönd. Emlékszem, hogy ez mikor megfogalmazódott bennem és láttam magam előtt ezt a képet annyira sokkolt, hogy a mai napig random eszembejut illetve ekkor rádöbbenek, hogy meg fogok halni és bepánikolok. Nem értem, miért nem tudom átfogalmazni ezt magamban, miért nem tudom máshogy elképzelni.
Ha logikusan nézed, nem léteztél születésed előtt sem.
Na, az lesz ami akkor volt. A saját létezésed sem fogod fel, hisz nem leszel, pláne nem is létezel majd.
Nem fogsz sehová sem kerülni.
Az agyad generálja az álmokat is.
Az agyad meghal, elrohad.
Nem lesznek gondolataid, álmaid, így a paradicsomot vagy a poklot de akár az általad elképzelt ürességet sem élheted át.
Simán csak, nem fogsz létezni többé.
Ettől megnyugodtál? xD
A félelmek rendszere:
"miért nem tudom átfogalmazni ezt magamban?"
Azért, mert a gyermekkorban betáplált információk nagyon alapvetőek, mélyen rögzülnek. Ezekre építed a későbbiekben minden szerzett tapasztalatod kiértékelését és értelmezését. Természetes pszichológiai védekezés, hogy agyad nem engedi megfosztani magát konstruált valóságától, illetve nem hagyja azt veszélyeztetni - az alapok felforgatása veszélyeztetheti teljes jelenlegi világlátásodat azaz tájékozódásodat, ami segíti hétköznapi problémamegoldásodat.
Az első válaszadóhoz hasonló gondolkodású környezetben szocializálódtál, vagy legalábbis a szóban forgó kérdésben valaki(akár mesén keresztül áttételesen) hasonló véleménye volt számodra meghatározó, hiteles. Valószínűleg persze a gyermek számára úgy próbálták fogalmazni a magyarázatot, hogy az feltételezésük szerint nehezen érthető, bonyolult magyarázatokra szoruló fogalmakat kerülték. Így az első válaszadó "semmi" fogalma helyett inkább a "sötét"-et használták.
Valószínűleg az az említett elképzelésed ellentétes alaptermészeteddel. (hogy érthetőbb legyen, az enyémmel is pl.: Nekem személy szerint a sötét és csönd inkább kellemes nyugis helynek tűnik.)
Kellemes? Nyugis hely? A nagy semmi. A lét hiánya... Nem lesztek. Nem nyugis, nem zajos, a semmi egyszerűen semmi.
Nehéz felfogni, de nem a "semmi" lesz, meg üresség, sötétség. Hanem egyszerűen meghaltok, nem lesz semmi sem, hisz ti, a tudatotokkal együtt semmivé váltok.
A semmi nem megfelelő szó arra ami nem lesz veletek. Mivel valami már nem lesz veletek, de semmi sem lesz. Hogy magyarázzam el mire gondolok? xd
Ha alszol és éppen nem àlmodsz,akkor is a semmit tapasztalod,de erre ébredés utàn nem emlékszel.Vagy akit műtétnél altatnak.Az is egy ilyen filmszakadàs(legalàbbis nàlam ez volt).Mivel a tudatod kikapcsol,így a semmit sem érzékeled.Nem làtsz sötétet,nem hallod a csendet.Az àlom nélküli alvàs àllapotàban vagy.
Viszont nekem volt jópàr testen kívüli élményem és én meg attól rettegek hogy a halàl utàn minden megy tovàbb ugyan úgy,csak fizikai test nélkül.Érzékelünk,létezünk csak màs formàban.
Az összes választ köszönöm nektek!
Hát csak remélem, hogy nem teljesedik be a félelmem és életem végére elfogadom ezt a dolgot és nem így fogok már rá gondolni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!