Hogyan viselkedjek olyannal akinek meghalt a gyereke?

Ha tényleg akarsz töle valami komolyabbat, akkor elöször ezt a témát is nyiltan meg kell beszélni. Amíg próbálsz elkerülni mindent, ami akár milyen picit is emlékeztetheti a dologra, addig sosem lesz nyílt köztetek a viszony.

Két lehetöség van: vagy meg tudjátok beszélni és utána nem kell félni, hoyg véletlen szóva jön - ekkor lehet esélyetek, feltéve, hogy nem ez a fö gondolatköre, vagy kapásból elutasítja a témát - és akkor nem érdemes az idödet pazarolni rá, mert sosem fog normálisan állni a dologhoz.

Ha zavart, akkor ott te nem segíthetsz, csak egy nagyon jó pszichodoki. Főleg, ha már évek óta ilyen.

Hogy mit szabad mondani, azt nem tudhatjuk, lehet hogy soha többé nem akar róla beszélni, lehet hogy 1x csak kitör belőle és éjjel nappal emiatt fog sírni, amíg bele nem őrülsz, de az is lehet, hogy ha megemlíted, bedühödik és elvágja a torkodat.

A magam részéről nem akarnék együtt lenni olyan valakivel, aki ekkora traumát élt át és sosem tudja feldolgozni, ráadásul bele is buggyant. Ez hatalmas teher, profi segítség nélkül pedig lehetetlen kezelni.

Igen, akkor akik vmilyen komoly traumat eltek at, mind maradjon egyedul, d*goljon meg a nyomoraba, igaz? Nem eleg h szerencsetlennek meg kell kuzdenie a dolgokkal, de legyen egyedul a bajban...

En azzal a valaszoloval ertek egyet aki azt mondta h beszeljetek meg.